A 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjének nevét viselő fesztiváltól már megszokhattuk, hogy nemcsak a hazai és a külföldi összművészeti szcéna élmezőnyét állítja a színpad deszkáira, de alkalmanként sosem látott kuriózumoknak, fontos premiereknek is otthont ad, legyen szó akár különböző műfajú zenei ritkaságokról. Mindet nem áll módunkban felsorolni, de ajánlunk két ilyen programot, amit tényleg nem érdemes kihagyni.
Sokunknak kezei között megfordult Fekete István egyik kedvelt kalandregénye, de bizonyára generációs emléknek számít a korszakos kultfilmnek mondott A koppányi aga testamentuma televízióban levetített változata is. Így van ezzel a Junior Príma-díjas Eredics Benjamin, aki mozgalmas, fordulatos, temperamentumos tánczenét alkotott, amiben a filmben látott és a könyvben olvasott korszak jellegzetes figurái, valamint a végvárak vadregényes környezete a tánc nyelvén elevenedik meg.
A Söndörgő együttesből ismert művész által kreált darab zenéjében a 16. század végének zenei miliője keveredik a népzenével, de nem hiányoznak belőle a modern hangszeres effektusok sem. Igencsak sokszínű világ ez, amit a különböző stílusokban otthonosan mozgó muzsikusok közvetítenek, izgalmasan ötvözik a szimfonikus hangzást a népi hangszerek tónusával. Eredics Benjamin műfajtársító alkotását a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjazták,
ennek teljes zenei anyagát a Bartók Tavasz közönsége hallhatja elsőként a Zeneakadémia Nagytermében.
Az április 4-ei bemutató narrátora a számtalan díjjal kitüntetett Vígszínház-kedvenc Hegedűs D. Géza lesz, míg a látványért a Junior Príma-díjas színész, Vecsei H. Miklós felel.
Eredics Benjamin: Végvárak, vitézek premierjére itt lehet jegyet vásárolni.
Április 12-én olyan nagyszabású előadás házigazdája lesz a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme, amilyet ebben az évben aligha láttunk és látunk. Az ősbemutatón elhangzik Johann Strauss Friedrich Nietzsche korszakos munkája nyomán írt szimfonikus műve, Milton hasonló szellemiséget sugárzó epikus költeményének részlete Ónodi Eszter tolmácsolásában, illetve műsorra kerül Gyöngyösi Levente darabja is, mely nemzeti klasszikusunk, Madách Tragédiája nyomán született.
Nem árulunk zsákbamacskát: nem a tavaszi madárcsicsergést idéző könnyed témákkal foglalkozik a Liszt Ferenc-díjas karmester, Hollerung Gábor által vezényelt Budafoki Dohnányi Zenekar összművészeti estje,
hanem alapvető létkérdésekkel, a világ folyásával, az emberi útkereséssel és a luciferi szellem jelenségével, jelentőségével.
Gyöngyösi Levente négyrészesre tervezett szcenírozott oratóriuma, a Tragœdia Temporis első része a Teremtést, az első emberpár édenkerti életét és a paradicsomból való kitaszíttatását meséli el. A műben megragadható a zeneszerzőre olyannyira jellemző kommunikatív jelleg; különlegessége, hogy a darab főszereplőjét nem találjuk meg Madách művében: ő egy gyermek, egy angyali személy, aki már az Úr oldalán volt a Teremtés előtt is. Az alapművekre épülő est házigazdája Lukács Sándor.
A Kételkedés és útkeresés – Az ember tragédiája nyomán című előadásra itt lehet jegyet venni.
premier | bartók tavasz | bemutató | Eredics Benjamin | fesztivál | Budafoki Dohnányi Zenekar
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!