Ha az öreg kontinens vulkáni eredetű szigetei között keresgélünk, általában a csodás Izlandra mutatunk először. Pedig ott van nekünk Feröer is, amely mind természeti, mind építészeti adottságaiban, mind hangulatában hozza nekünk az izlandi életérzést.
Feröer-szigetek az Atlanti-óceán északi részén helyezkedik el nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között. A szigetcsoport a középkor óta lakott, és Grönlandhoz hasonlóan a Dán Királysághoz tartozik, a múlt század közepe óta ugyanakkor széles körű autonómiával, és saját parlamenttel rendelkezik.
A gleccserek és vulkánok birodalma
Feröer nagyjából kétszer akkora területen fekszik, mint Budapest, és mintegy ötvenezer ember él itt. A szigetcsoport egy millió évekkel ezelőtt kihunyt óriási rétegvulkán maradványa, amelyet gleccserek szedtek ízekre. A szigeteken így merész sziklagerinceket és csúcsokat találunk, köztük széles, U alakú völgyek bújnak meg.
A szigetek domborzatát jég formálta, a nyugati partokon gyakran több száz méter magas sziklafalakat találunk.
Összesen tizennyolc szigetet járhatunk be felfedező, fotós vagy önismereti túránk során, így ha egy távoli, északi utazásra adjuk a fejünket, bőven lesz időnk elmerülni a nordikus világ rejtelmeiben, és felfedeznünk a jég és tűz zenéjét.
Színek mindenfelé
Ha alaposabban szemügyre vesszük a Feröer építészeti örökségét, akkor hamar szemet szúrnak a színesebbnél színesebb házak, amelyeket sokan csak Izlandhoz vagy Grönlandhoz társítanak.
A házak Feröeren is ugyanúgy pompáznak a színekben, pirosak, sárgák, kékek, zöldek, a legtöbbször pedig egy adott épület több árnyalatban is tündököl. Ezzel a megoldással egyrészt ellensúlyozzák a fényhiányos időszakok okozta borúsabb hangulatot, másrészt segítenek az embereknek a tájékozódásban a mostohább időjárási körülmények során azzal, hogy bizonyos közintézményeket egy adott színre festenek le.
Nincs kapkodás, nincs teljesítési kényszer, csak a felhőkre, a hegyekre és a vízesésekre kell figyelni.
Észak Háza
A tórshavnbani Észak Háza a legfontosabb kulturális és konferenciaközpont a szigeteken, amelyet 1983-ban avattak fel. Az egész világról érkeznek ide művészek fellépni vagy kiállítani, amellett koncertek, színházi előadások és kiállítások gazdagítják a Norðurlandahúsið épületét. A létesítmény modern, fűtetős építészeti kialakítása főként annak köszönhető, hogy
a hagyományos fűtető az 1980-as évek óta mondhatni reneszánszát éli a szigetcsoport kortárs építészetében.
Az üveghomlokzat és a magasabb fekvés miatt pazar kilátás nyílik a fővárosra, a tengerre, valamint Nólsoy szigetére is.
A kristálytiszta északi levegő és a zord sziklafalaknak csapódó mélykék tenger megunhatatlan kombináció. Most a Feröer-szigetek fenséges látványára csodálkoztunk rá.
Nólsoy
Ez a festői halászfalu közigazgatásilag a fővároshoz tartozik, amelynek apró, színes házait szorosan egymás mellé rendezve találjuk, hogy a hideg szélviharok során fedezhessék egymást. A kikötőből a faluba egy hatalmas kapun keresztül jutunk el, amelyet egy ámbráscet állkapcsából formáltak meg – a Tisztelet Kapuját az 1970-es évek közepén emeltették az akkori dán királyné, Ingrid látogatásának tiszteletére.
Az elmúlt években sokan költöztek ide a fővárosból az alacsonyabb ingatlanárak és a háborítatlanabb környezet miatt, továbbá megközelíteni is könnyű, hiszen komppal mindössze húsz perc alatt itt vagyunk a fővárosból. Ha erre járunk augusztusban, érdemes elnéznünk az Ovastevna fesztiválra is, amelynek bevételeit egy uszoda felépítésére gyűjtik évek óta.
Nem egy Florida, és a napsütéses órák száma sem túl magas, de egy második Izlandnak simán tűnik az Atlanti-óceánban lévő szigetcsoport.
Gasztronómia
A feröeri konyha főként a birkahússal, a hallal és a burgonyával dolgozik, zöldségeket és gyümölcsöket alig találunk a hagyományos ételekben. A többi skandináv országhoz hasonlóan itt is megtaláljuk a svédasztalos tálalást.
A húsokat szabad levegőn szárítják úgynevezett hjallurokben, ilyen szárítópajta szinte minden otthonban megtalálható – főleg falvakban és a kisebb városokban.
A legnépszerűbb ételek közé tartozik a félig, illetve teljesen szárított, és hosszú ideig érlelt birkahús, a ræst kjøtot és a skerpikjø; valamint ezeknek halas változatai, a ræstur fiskur és a turrur fiskur. A feröeriek lazacot is sokat fogyasztanak, de főleg füstölt, illetve párolt formában.
Utazás
A feröeri nemzeti légitársaság, az Atlantic Airways Koppenhágába indította első járatát 1988-ban. Azóta az utazási portfólió jelentősen kibővült: bár főként skandináv és brit városokból juthatunk el a Vágari repülőtérre,
időközönként Párizsból vagy Mallorcából is indul közvetlen járat Feröerre;
a légitársaság pedig ezen kívül belföldi helikopterjáratokat is indít.
Érdemes még megemlíteni a szigetcsoport öt kikötőjét is, amelyből a legjelentősebb a tórshavni; valamint az 1482 utas és 800 autó befogadására képes Norröna nevű autókompot, ahonnan az izlandi Seyðisfjörðurra, a dániai Hanstholmra is eljuthatunk – ez mellesleg az egyetlen autókomp, amely összeköti az öreg kontinenst Izlanddal.
Ez is érdekelhet:
Liechtenstein kilencórányi autóútra van tőlünk, mégis oly keveset tudunk róla, mintha csak egy másik univerzumban lenne.
feröer-szigetek | nagy sztori | feröer
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!