Nem a légkondi a hibás.
Egy amerikai szakember magyarázza el, hogy nem feltétlenül az alacsony hőmérséklet ilyenkor a fő bűnös, hanem a légáramlás, a nyomáskülönbségek és az épületek működéséből fakadó sajátos környezet.
Ken Warren, a Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér gépészmérnöke és a létesítményekért, valamint infrastruktúráért felelős igazgatóhelyettese azt mondja, hogy a repülőtéri komfort biztosítása nem olyan egyszerű feladat, mint egy otthoni termosztát feltekerése vagy lejjebb csavarása.
„Egy repülőtér fűtés-, szellőzés- és légkondicionáló (HVAC) mérnökének lenni megköveteli, hogy megértsd a vizsgált tér típusát, azokat a helyzeteket, amelyekben HVAC-technikákat kell alkalmaznod ahhoz, hogy a legjobb levegőminőséget és a legjobb szolgáltatást nyújtsd az utasok és az ott dolgozók számára” – állítja.
A kérdés tehát nem pusztán annyi, hány fokra állítják a légkondit. A repülőterek működését szigorú szakmai szabványok irányítják, és az egyik meghatározó szervezet ezen a területen az ASHRAE, amely a repülőtéri HVAC-rendszerek tervezésénél 70 és 75 Fahrenheit-fok közötti tartományt tart ideálisnak. Ez átszámolva nagyjából 21 és 24 Celsius-fokot jelent. Warren szerint a gyakorlatban inkább a 21-22 Celsius-fokos tartomány lenne az optimális egész évben, de ezt nem mindig lehet pontosan tartani az energiaszabványok és más üzemeltetési korlátok miatt.
Ez alapján önmagában a hőmérséklet aligha magyarázza meg, miért érezzük gyakran kifejezetten hűvösnek a repülőtereket.
A szakember szerint a hőkomfort ennél sokkal összetettebb, mert nemcsak a levegő hőmérséklete számít, hanem a sugárzási hőmérséklet, a páratartalom, a légmozgás, sőt még az is, hogy ki milyen ruhát visel, és hogyan reagál a szervezete az adott környezetre.
Warren szerint a repülőteret úgy érdemes elképzelni, mint egy óriási, felfújt lufit. Ahhoz, hogy a beltéri levegő minősége megfelelő maradjon, a rendszernek folyamatosan enyhe kifelé irányuló légmozgást kell fenntartania. Erre azért van szükség, hogy a guruló vagy alapjáraton működő repülőgépek, illetve a járművek kipufogógázai ne jussanak be az épületbe. A sok bejárat és átjáró miatt ez egy különösen összetett feladat.
Ez az úgynevezett pozitív nyomás ugyan kulcsfontosságú a tisztább belső levegő fenntartásához, de egyben azzal is jár, hogy a terminál különböző pontjain érezhető légáramlások és kisebb egyensúlytalanságok alakulnak ki. Vagyis, amit sokan túlzott hűtésnek gondolnak, az valójában gyakran huzat vagy állandó légmozgás. A szakember szerint a repülőterek „hűvösségével” kapcsolatos panaszok mögött nagy eséllyel nem a termosztát állása áll, hanem az eltérő terek, a nyomáskülönbségek és a légáramlás együttes hatása.
hűvösebb | hőmérséklet | repülés | hideg | repülőtér | magyarázat
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
A vulkánok, melyekért megéri átrepülni a fél világot
Ezért figyelmeztet most minden nyaralót Spanyolország
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!