A Macallan whisky 1824 óta ugyanazon a skót birtokon (Easter Elchies) készül, ám a szerény indulása óta mára egészen hihetetlen módon kinőtte magát.
A sztori úgy kezdődött, hogy egy Alexender Reid nevezetű helyi farmer gondolt egyet, és 1824-ben megalapította a márkát, majd a helyiek segítségével kiváló whiskyt készített, jelenleg pedig ott tartunk, hogy a Macallan vezető pozíciót tölt be a legfontosabb piacokon. Az Egyesült Államoktól kezdve Tajvanon keresztül egészen Japánig nagy élvezettel fogyasztják. Ennek tükrében nem is olyan meglepő, hogy a lepárlóüzemet bizony bővíteni kell. A tavaly átadott hipermodern épületkomplexumot a Rogers Stirk Harbour and Partners építőipari cég tervezte,
és nagyjából ötvenmilliárd forintot költöttek rá.
A projektet már 2012-ben bejelentették, a munkálatok pedig 2014-ben kezdődtek el. A tavalyi év során már nemcsak az első whiskyk, hanem az érdeklődő látogatók is megérkezhettek a világon egyedülálló, zöldtetős létesítménybe, amelynek energiaigényét 95 százalékban megújuló energiaforrások fedezik. Egyediségét fokozza, hogy a világ talán legkomplexebb tetőszerkezetével büszkélkedhet, több mint 380 ezer különböző faelemből áll.
Az új szeszfőzde tehát elképesztően modern és innovatív, az itt készülő ital azonban marad annak a jól megszokott, tradicionális skót whiskynek, aminek mindig is ismertük, hiszen az új lepárlókészülékek pontos másolatai a régieknek. Ennek köszönhetően senki nem tudja majd megállapítani, hogy egy adott whisky még a régi üzemben, vagy már az új helyen készült.
A kérdés már csak az, vajon mit szól a nagy átalakításokhoz Roderick Kemp, a Macallan egy korábbi tulajdonosa, aki 1892-ben vette át az irányítást, ám egy legenda szerint az egykori főnök a mai napig kísért a birtokon. Egy valami biztos: ez a szeszfőzde nemcsak egy hely, ahol whiskyt készítenek – ez egy műalkotás.
Ez is érdekelhet:
(Képek: Dezeen, Rogers Stirk Harbour and Partners)
szeszfőzde | dizájn | Macallan | alkohol | üzem | skót
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!