Két hiba van, amit ne kövess el, ha Olaszországban közlekedsz

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Olaszország felfedezésének egyik legfontosabb kérdése nem az, hová megyünk, hanem az, hogyan jutunk el oda.

Egy olaszországi utazás szervezésénél sokan két végletben gondolkodnak: vagy mindent vonattal oldanak meg, vagy autót bérelnek, mert azt hiszik, így spórolnak.

Egyik sem feltétlenül rossz választás, de vakon egyikre sem érdemes feltenni az egész utat.

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy valaki kizárólag a vasútra építi az itinerét. Kétségtelen, hogy a vonatozásnak megvan a maga vonzereje: a nagy pályaudvarok hangulata, a kényelmes utazás és az a fajta romantika, amit egy hosszabb út közben a táj ad. Ráadásul a vonat sok esetben praktikusabb és fenntarthatóbb alternatíva, mint a repülés.

Olaszországban azonban ez főként akkor működik igazán jól, ha a klasszikus nagyvárosi útvonalat követjük. Róma, Firenze és Velence között a vasúti kapcsolat erős, gyors és jól használható, különösen akkor, ha az ember előre tudja, mikor indulna, és időben megveszi a jegyeket.

Az utolsó pillanatban vásárolt jegyek ugyanis nemcsak drágábbak lehetnek, hanem bizonyos időszakokban nehezebben is szerezhetők be.

A gond ott kezdődik, amikor valaki letérne a legnépszerűbb útvonalakról. A kevésbé turistás régiókban a közlekedés már jóval körülményesebb lehet: több átszállás, hosszabb menetidő és sokkal fárasztóbb logisztika várhat az utazóra. Ilyenkor könnyen kiderül, hogy a kizárólagos vonatozás nem annyira kényelmes, mint amilyennek elsőre látszott.

Éppen ezért sok esetben a buszt sem szabad lesöpörni az asztalról. Olaszországban számos olyan járat működik, amely kisebb településeket is elér, ahová a vasút már nem visz el, és az áruk jellemzően kedvezőbb, mint más közlekedési lehetőségeké. Ha valaki rugalmasan akar tervezni, a vonat és a busz kombinációja gyakran sokkal életszerűbb megoldás lehet, mint az, hogy mindent egyetlen rendszerre bízzon.

A másik tipikus tévedés, hogy az autóbérlés biztosan pénzt takarít meg. Elsőre logikusnak tűnik: saját tempóban lehet haladni, nem kell menetrendhez igazodni, és az ember oda megy, ahová akar. Egy olasz nyaralásnál ez valóban csábító ajánlatnak hangzik, de a költségek gyorsan elszállhatnak.

Az autóbérlés ára ugyanis csak a belépő. Ehhez jön az üzemanyag, majd az autópályadíjak, amelyekkel szintén számolni kell. Az Italian on Tour szerint az autópályás közlekedésnél a díjfizetés és a várakozás is plusz terhet jelenthet, így az autózás költsége és időigénye is nagyobb lehet a vártnál.

A parkolás újabb kellemetlen meglepetés lehet, különösen a nagyobb városokban. Sok szálláshely külön díjat kér a parkolóért, a belvárosi parkolás pedig eleve nehézkes és drága lehet. Ráadásul több olasz városban úgynevezett ZTL, vagyis korlátozott forgalmú zóna működik. Ezekre a területekre nem lehet csak úgy behajtani, ezért az autót a zónán kívül kell letenni, a belső részeket pedig gyalog, taxival vagy más helyi közlekedéssel lehet megközelíteni.

Vagyis az autó sokszor épp ott veszíti el a legnagyobb előnyét, ahol a turisták a legtöbb időt töltenék: a történelmi városközpontokban. Hiába ad szabadságot országúton, a sűrűn látogatott városi környezetben könnyen teherré válhat.

A biztosítás kérdését sem érdemes félvállról venni. Ha valaki bérautóval indul útnak, nem elég csak az alapdíjat figyelni: a megfelelő fedezet szinte kötelező tétel. A forrásként hivatkozott anyag szerint Olaszország Európa hatodik legveszélyesebb országa volt autós közlekedés szempontjából, így a spórolás ezen a ponton különösen rossz döntés lehet.

A legjobb stratégia ezért nem az, hogy mindenre ugyanazt a közlekedési módot választjuk, hanem az, hogy az útvonalhoz igazítjuk az eszközöket. A nagyvárosok között a vonat kiváló lehet, a kisebb településekhez a busz gyakran praktikusabb, bizonyos régiókban pedig az autó valóban hasznos, de csak akkor, ha a pluszköltségekkel és a helyi szabályokkal is tisztában vagyunk.

(Forrás: Yahoo, fotók: Getty Images)

utazás | olaszország | autó | közlekedés | busz | hibák