A Norvégia partjainál észak-déli irányban haladó, Steinkjertől a sarkköri Bodøig vezető, 630 kilométeres szakasz sokak szerint a világ legszebb útvonala.
A Kystriksveien, melyet partmenti útként vagy Fv17-ként is számon tartanak, két különböző világot köt össze, a tökéletesen fésült mezőkkel és téglavörös kabinházakkal díszített, kifinomult belső-Norvégiát és a sarkkör jeges zárkózottságát, végtelen horizontjait.
Ha nem Norvégiában járnánk, talán erre a fjordokkal és szigetekkel csipkézett tájra nem is épült volna út, azonban, a norvégok azt vallják magukról, hogyha meglátnak valamilyen akadályt, utat építenek rá, híddal vagy alagúttal küzdik le azt, ami másokat talán megállítana. Persze, ez nem kevés munkába kerül, amit az 1940-es években mintegy százötven rab és munkanélküli végzett el, akik a Kystriksveient megépítették.
Steinkjertől az Északi-sark felé haladva egyre kopárabb és ritkábban lakott területeken vághatunk át, de közben olyan festői kis települések ragadhatnak meg, mint Brønnøysund városa, ahol fényesre mázolt faházak figyelik a csapkodó hullámokat.
Brønnøysund után sziklák, jég, víz és dombok uralják a tájat, és az emelkedő út egyre drámaibbnak tűnik, egészen Sandnessjøen kisvárosáig,
amelyet a Syv Søstre, vagyis a Hét nővér körülbelül ezer méteres hegycsúcsai, a legenda szerint örök büntetésüket töltő trolltestvérek őriznek.
Itt kezdődik a Helgeland-híd, ami egy egyébként nagyobb kerülővel járó utat rövidít ötpercesre, majd hósapkás hegyek között jutunk el Levangig, ahonnan Nesna kisvárosába kompozhatunk át.
Az út tovább többnyire néhány méterre a vízparttól vezet kabinházak és kőkerítések mellett, majd Stokkvågen csendes kisvárosa jön és egy második világháborús erőd Grønsvikben.
Néhol az embernek olyan érzése lehet, mintha az út egy hegyfalnál vagy végtelen víztükörnél véget érne, de végül mindig van tovább.
Az egyórás kompút Kilboghavn és Jektvik között egy hatalmas fjordon vezet át, amely szinte nyílt óceánnak tűnhet, csipkézett gerincekkel a távolban, ameddig a szem ellát. Valahol félúton fut az északi sarkkör, amelyet egy stilizált földgömb is jelöl.
Mielőtt elérnénk Bodøt, még belenézhetünk a Saltstraumen tengerszorosba, a Föld legnagyobb árapály-örvényébe, amely olyan, mint egy vízszintes vízesés.
A három kilométer hosszú, százötven méter széles Saltstraumen-szorosban hatóránként mintegy négyszázmillió köbméter víz fordul meg.
Ha lenézünk a rajta lévő hídról, könnyen elfoghat a szédülés, és úgy érezhetjük, hogy a földet is el akarja nyelni a láthatatlan mélység. Az biztos, hogy ezen a tájon az ember testközelből érezheti meg a természet erejét.
Bodøba vonattal is eljuthatunk, és ha szerencsénk van, már az útról megpillanthatjuk a sarki fényt, ha pedig a karácsonyi hangulatot keressük, ezekben a városokban jó eséllyel megtalálhatjuk.
(Forrás: BBC, képek: Getty Images)
partmenti | Kystriksveien | norvégia | road trip | utazás | út
5 lélegzetelállító túraútvonal Európában, amin egyszer az életben végig kell menni
A szenvedély, az árulás és a túlvilág jelenik meg egyetlen, zsigerig ható kortárs darabban a Müpa színpadán
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!