Kevesebb szó esik róla, mint a szöveg- vagy képgenerálásról, de az AI-t az anyagkutatásban is használják: a gépi tanulás felgyorsítja az új anyagok létrehozását, amelyeket aztán lényegében mindenhol használhatunk az elektromos motoroktól a szén-dioxid-megkötésig – vagy éppen a hősziget-hatás és a villanyszámla csökkentéséig.
Anyagkutatók nemrég mesterséges intelligencia segítségével fejlesztettek ki olyan új festékeket, amelyek a déli órákban is 5-20 Celsius-fokkal hűvösebben tartják az épületeket a hagyományos társaikhoz képest – írta a Guardian. Ugyanakkor ezek a festékek
autókon, vonatokon, elektromos berendezéseken és más tárgyakon is alkalmazhatók.
Az új, a napsugarakat minden korábbinál hatékonyabban visszaverő festékformulákat amerikai, kínai, szingapúri és svéd egyetemek kutatói gépi tanulás segítségével kísérletezték ki – írta a lap a Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmány alapján.
A fejlesztés arra is példa, hogy az AI használható a próbálkozáson alapuló tudományos fejlesztések felgyorsítására.
A Guardian más példákat is sorol:
- a brit MatNex cég AI segítségével hozott létre egy újfajta mágnest, amellyel elkerülhető a ritkaföldfémek használata az elektromos autók motorjaiban;
- a Microsoft AI-eszköze új, napelemekben és orvosi implantátumokban használható szervetlen anyagok gyors kifejlesztésében segít;
- itthon a MÁV fehérre festett sínekkel kísérletezik, hogy „mediterrán válaszot adjon egy mediterrán kihívásra”.
A festékkutatást az austini Texasi Egyetem, a sanghaji Jiao Tong Egyetem, a Szingapúri Nemzeti Egyetem és a svéd Umeå Egyetem akadémikusai végezték. Találtak olyan festéket, amellyel
egy négyszintes ház tetejét befestve évi 15 800 kilowattóra áramot lehet megtakarítani olyan forró éghajlaton, mint Rio de Janeiro vagy Bangkok.
Ezer háztömb esetében több mint tízezer légkondicionáló egy éven át való működtetéséhez szükséges energiát lehet megspórolni.
„A gépi tanulási keretrendszerünk jelentős előrelépés a termikus metaemitterek tervezésében. A folyamat automatizálásával és a tervezési tér kibővítésével korábban elképzelhetetlen, kiváló teljesítményű anyagokat hozhatunk létre” – összegzett Yuebing Zheng, a Texasi Egyetem professzora, a tanulmány egyik vezetője.
A kutató szerint AI-t használva néhány nap alatt elvégezhető az az egy hónapnyi munka, ami egy új anyag tervezéséhez szükséges, ráadásul olyan új anyagok jönnek létre, amelyeket próbálgatással talán soha nem fedeztek volna fel.
(Nyitókép: GettyImages, illusztráció)
város | festék | urbanisztika | építészet | kutatás
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
Így született újjá Budapest ikonikus építészeti csodája
Valami furcsa ebben a családi házban. Rájössz, mi az?
Izgalmas brunch és bar koncepcióval lépett szintet a Studio Arkitekter
Autóroncsokból szól a zene a Nantes-i Operaház előtt
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!