Nehéz éve volt, de már a jövőt tervezi a világ egyik legnagyobb légitársasága

Thijs Komennel, az Air France-KLM regionális igazgatójával beszélgettünk.

Ahogyan az elmúlt néhány hónapban kiderült, a koronavírus-járvány megakadályozásának eddigi egyetlen hasznos módja a karantén volt, ami egyet jelentett a mozgás, a helyváltoztatás, az utazás teljes hibernációjával. Hónapokig csak az otthonunk és boltok között közlekedtünk, az engedélyezett mozgás néhány országban az otthontól számított egy kilométeres körzetben volt engedélyezett, és ugyan nálunk májusra a legtöbb korlátozást feloldották, de úgy fest, a koronavírus minimum 2021 tavaszáig nem fog eltűnni az életünkből.

A járvány következtében a világ fokozatosan megállt, a globális turizmus szakaszonként, Ázsiából kiindulva megbénult, a turizmusra épülő iparágak a szállodáktól kezdve a légitársaságokon át a fesztiváliparig pedig minden kontinensen a klinikai halál állapotába kerültek.

Becslések szerint globálisan mintegy százmillió ember munkája került veszélybe. Az Amerikai Egyesült Államok légi forgalma kilencvenöt százalékkal csökkent, és Európában is hasonló a helyzet, miközben a légitársaságok valószínűleg háromszáz milliárd dollárral kevesebb bevételre számíthatnak majd az idei esztendőben.

Az elmúlt időszakban stabilnak hitt szereplők kerültek komoly bajba – ilyen volt a Lufthansa, amely májusban kapott egy tízmilliárd eurós mentőcsomagot a német államtól. Latin-Amerika legnagyobb légitársaságai, a LatAm és az Avianca csődöt jelentettek, Hongkong legnagyobb légitársasága, a Cathay vezérigazgatója szerint a cége 2021-ben is csak a járatai felét fogja elindítani. Egy adatelemző cég szerint nyáron a világ utasszállító repülőgépeinek hatvannégy százaléka pihent a kifutópályákon, ez 16 800 járművet jelentett. Hogy milyen károkat szenvednek el a légitársaságok,  jól demonstrálja Scott Kirby, az amerikai United elnökének nyilatkozata, miszerint a cége naponta százmillió dolláros veszteséget könyvel el.

Hogy miképpen élte át az elmúlt hónapokat, és hogyan készül a jövőre a világ egyik legnagyobb légitársasága, az Air France-KLM, arról Thijs Komen regionális igazgatót kérdeztük.

– Miként alkalmazkodott az Air France-KLM a pandémia miatt átalakult helyzethez?

– Az elmúlt hónapokban a világunk drasztikus változásokon ment keresztül. Tavaly év végén a KLM századik születésnapját ünnepeltük, és optimizmussal tekintettünk a 2020-as évre mind a KLM-mel, mind az Air France-szal kapcsolatban. Az év során kialakult helyzetet viszont nem láthattuk előre, még a krízis első hónapjaiban sem. Azóta a társadalmakat, a közösségeket és a családokat – közvetlenül vagy közvetetten – folyamatosan érinti a nemzetközi vírushelyzet, ez alól pedig a vállalatok sem képeznek kivételt.

Az Air France és a KLM természetesen több intézkedést is hozott az ügyfelek és a személyzet biztonságos utazása érdekében. Kötelező például a maszkviselés a felszállás és az utazás teljes időtartama alatt. Extra higiéniai felszerelés található a gépek fedélzetén, a kabinok fokozott tisztításon esnek át, a levegőt pedig HEPA szűrőkkel frissítjük. A biztonságos utazás azonban nemcsak a repülés alatt fontos, a felszállás előtt és után különleges intézkedések vannak érvényben a Párizsi CDG és az Amszterdam-Schiphol repülőtereken is. Több szolgáltatásért is csak bank- vagy hitelkártyával lehet fizetni, különleges beszállási szabályok vannak érvényben, például csak kisebb csoportokban szabad a gépre szállni, és természetesen a repterek egész területén próbáljuk felhívni a figyelmet a távolságtartás fontosságára.

A pandémia miatt az Air France és a KLM téli menetrendje sokkal korlátozottabb a tavalyi év azonos időszakához képest. Novemberben például az európai hálózat a 2019-es kapacitás 55%-án üzemel. Mindkét társaság fokozatosan, a lehetőségekhez alkalmazkodva bővítette európai és interkontinentális hálózatát a koronavírus okozta, a desztinációkat és a járatsűrűséget befolyásoló súlyos korlátozások után. Elsődleges célunk a desztinációk számának visszaállítása, hogy széles körű utazási lehetőségeket tudjunk biztosítani.

Ezt követően a járatok számának növelésén dolgozunk, illetve ahol lehet, nagyobb férőhelyű gépekkel repülünk.

Szeretnénk biztosítani utasainkat, hogy nemcsak jóban, de rosszban is kitartunk mellettük, ezért különböző változtatási és visszatérítési lehetőséget biztosítunk a számukra. Mindenkit arra ösztönzünk, hogy foglalja le bátran a jegyét, hiszen nemcsak az időpont, de a desztináció ingyenes változtatására is van lehetőség.

– Mi az előrejelzése a légiközlekedési ipar következő két-három évére vonatkozóan?

– Az Air France-KLM számára nem lesz „restart” gomb a pandémia után, inkább „reset”. A mai napig rengeteg bizonytalanság övezi a helyzetet. Nem tudjuk, meddig tart majd ez a különleges állapot, hogy miként hatnak a higiéniai előírások a repülésre, és hogy mik az Air France-KLM kilátásai. Folyamatosan rövidtávú hálózati terveket dolgozunk ki, ezzel egyidőben különböző hosszabb távú forgatókönyveket is kialakítunk a vállalat jövőbeli mérete és a flottánk tekintetében. Fontos rugalmasnak maradnunk, hiszen folyamatosan választ kell adnunk az új lehetőségekre. Mindenképp fokozni fogjuk például a társadalmi felelősségvállalási erőfeszítéseinket, hogy fenntarthatóbb, digitálisabb és hatékonyabb legyen a működésünk, így növelve az ügyfeleink és a dolgozóink elégedettségét.

Az Air France és a KLM még ezekben a gondterhelt időkben sem szeretné szem elől téveszteni a klímaváltozás okozta, társadalmunkra nehezedő kihívásokat.

Az elmúlt harminc évben már rengeteg lépést tettünk a légi közlekedés fenntarthatóságáért, ez a tavaly létrehozott Fly responsibly programban is megmutatkozott. A fenntartható működés, az innováció és a más szervezetekkel való együttműködés mindig is működésünk alapjait képezték, és a jövőben is kulcsszerepet játszanak majd vállalatunk és a szektor újjáépítésében.

– Mi a krízis legnagyobb tanulsága ön mint vezető számára?

– A krízis kezdeti szakaszában a holland miniszterelnök az alábbit nyilatkozta: „A helyzet ötvenszázalékos ismerete alapján kell százszázalékos döntéseket hoznunk.” Vállalatunk esetében is nagyon hasonló a helyzet, több szempontból is magas fokú bizonytalansággal kellett és kell megküzdenünk. Az utazási szabályozások egyik napról a másikra változtak, nekünk pedig gyorsan kellett alkalmazkodnunk. Ilyenkor a legfontosabb, hogy mindenkit a lehető legjobban tájékoztassunk. A csapatunk otthonról kezdett dolgozni, mindenkinek megvolt a maga aggálya, legyen az az egészség, a gazdaság, vagy a gyerekek, akik nem tudtak iskolába menni.

Ilyenkor új módszereket kell találni a kommunikációra, a bizonytalanságokról pedig beszélni kell.

Az információ, amit egyik nap megosztunk, másnapra érvényét vesztheti.

járvány | thijs komen | air france | koronavírus | légitársaság | válság