Több mint 600 milliárd forintnyi dollárt költött a hidrogénrepülőgép-projektjére a repülőgépgyártó, de most leállítja a kutatásokat, hogy szélesebb körben gondolja át a zöld terveit.
Öt évvel ezelőtt merész vállalást tett az Airbus: 15 éven belül egy nulla károsanyag-kibocsátású, hidrogénüzemű repülőgép piacra dobását ígérte, ami siker esetén a legnagyobb forradalom lett volna a repüléstechnológiában a sugárhajtóművek megjelenése óta.
Ám már most tudjuk, hogy ez a terv elbukik, miután az Airbus behúzta a féket. A vállalat negyedével csökkentette a projekt költségvetését, átcsoportosította a személyzetet, és a megmaradt mérnököket „visszaküldte a tervezőasztalhoz”, és mindezek együttesen akár egy évtizeddel is késleltethetik a terveket.
Lényegében ahhoz hasonló történt, mint az autóiparban, ahol több gyártó teljes elektromos átállást ígért, ám kissé elhamarkodottan, mivel műszaki, gazdasági és anyagi-társadalmi akadályai is bőven vannak a gyors átállásnak.
Igazság szerint az Airbus csak egy újabb vállalat a repülőgépgyártó iparban, amely „újraértékeli az elmúlt évek elsietett zöld törekvéseit”, ahogy a Wall Street Journal írja.
A BP olajipari óriás nemrég közölte, hogy csökkenti a megújuló energiára fordított kiadásait, és visszatér a fosszilis tüzelőanyagokhoz. A Porsche ugyancsak visszavett a tisztán elektromos hajtású ambícióiból, és a vártnál alacsonyabb fogyasztói keresletre hivatkozva új belső égésű motorok fejlesztésébe fektet be.
Az Airbus kezdetnek egy tucat légitársaságot – a Deltától az Air New Zealandig –, és több mint kétszáz repülőteret kért fel, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne a hidrogént beépíteni a működésükbe. Egy hidrogénüzemű repülőgéphez új ellátási láncra lenne szükség, hogy az üzemanyagot elég nagy mennyiségben előállítsák, szállítsák, majd biztonságosan tárolják a repülőtereken. Fontos szempont, hogy meghatározott mennyiséget újratankolhassanak belőle, garantálva a repülési távolságot, miközben tartják a hasznos teher (utasok és áru) egyensúlyát.
Kérdés, hogy ez az óvatos kommunikáció a fejlesztések lassú, de végleges elhalását jelenti-e vagy előbb-utóbb tényleg lesz áttörés egy zöld(ebb) repülési ágazat megteremtésében?
A lassabb innováció ugyanakkor nem feltétlenül jelenti a fejlesztések teljes leállását, lehet egyszerű reality check, ami esetünkben annak a beismerése, hogy irreálisan rövid határidőkkel, bürokratikus előírásokkal nem lehet kikényszeríteni egy technológiai váltást.
Addig is, amíg ez letisztul, maradhatunk az egyszerűbb, de bevált trükköknél: ha nem feltétlenül szükséges, ne üljünk repülőre, ha pedig ülünk, gondosan válasszuk meg, hogyan veszünk jegyet a járatra.
(Forrás: WSJ, fotó: Airbus SAS 2024, a nyitókép látványtervén a ZEROe Madrid felett repül)
zéro emisszió | zéró emissziós repülő | airbus | repülő | zeroe
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!