Mindannyian ismerjük a békejelet, lehetnek is ötleteink arra, hogy honnan származik, valójában viszont egy kicsit tekervényes úton született meg.
A békének többféle szimbóluma is van, többek között a galamb vagy az olívaág, de a legismertebb talán a Mercedes logót plusz egy vonallal megtoldó kör formájú embléma. Miért pont ez lett a béke jele, és hogyan alakult ki?
Erről egészen életképes elméleteket lehet gyártani egy házibuliban, de csak úgy fejből lehetetlen kitalálni a megoldást:
a logó egy 1950-es évekbeli brit anti-nukleáris mozgalomtól származik.
A második világháború végén, az atombombák bevetése után mindenki számára világossá lett, hogy a fegyvereink már képesek elpusztítani a világot. Így indult útnak az említett mozgalom, amelynek fő célja a nukleáris lefegyverzés volt. A logót Gerald Holtom (1914–1985) dizájner-művész tervezte, és 1958 februárjában, amikor bemutatta a britek nukleáris lefegyverzési bizottságának, azonnal elfogadták, így pár héttel később már ilyen zászló alatt vonulhattak a protestálók a Trafalgar téren.
Igen ám, de ez még mindig nem magyarázza, hogyan született meg a jel. Holtom a zászlós szemaforjelzésekből indult ki, azon belül is az N és a D betű (mint Nuclear Disarmament) jeléből:
A két zászlójelzés stilizált vonalait egyesítette, majd egy körbe foglalta, ami a Földet, így átvitt értelemben a természetet, békét, egységet szimbolizálja. A brit mozgalom tehát azonnal elfogadta jelképnek, onnan vették át a különböző békemozgalmak, majd tették univerzálissá a jelentését a hippik.
Holtom egyébként többet is belelátott a jelbe: a lefelé mutató vonalakat egy ember tehetetlenül széttárt karjának mutatja, ami az akkoriban érzett kétségbeesésére rímelt. Ezen kívül a dizájner számára Francisco Goya 1808. március 3-a című festménye is inspirációt adott a szimbólum megtervezéséhez.
(Forrás: Wiki, fotó: Unsplash, nyitókép: GettyImages)
gerald holtom | piece | békejel | béke
A Kaktusztornyok lettek Európa legjobb magasépületei
Már most várjuk a Pireneusokba tervezett új menedékházat
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!