Miközben a Földközi-tenger partvidékén évről évre nő a forróság és a túlturizmus, egyre többen fordítanak hátat a hagyományos nyári úti céloknak, és inkább az északi tájak felé veszik az irányt. A „coolcation” jelenségről korábban már a Roadster is beszámolt, most pedig az is kiderül, merre érdemes ennek szellemében elindulni.
A luxusutazásokkal foglalkozó Virtuoso elemzése szerint 2024-ben 44 százalékkal nőtt az utazások száma az olyan hűvösebb klímájú országokba, mint Kanada, Finnország vagy Izland. A Dragon Pass szolgáltató száz százalék feletti növekedést tapasztalt Svédországba, Norvégiába, Dániába és Finnországba irányuló foglalásoknál, és 2025-re további harminc százalékos emelkedést prognosztizál.
Az Intrepid Travel adatai szerint csak Izlandon több mint negyvenezer utazót fogadnak évente, és hasonló érdeklődés tapasztalható a skandináv országok többi része iránt is.
A „coolcation” úti célok vonzereje nem csupán a hűvösebb időjárásban rejlik.
A gyönyörű tájak, a vadregényes fjordok, gleccserek, nemzeti parkok és a rendkívül hosszú, akár huszonnégy órás nappalok különleges élményt nyújtanak. Nem beszélve az olyan egyedülálló programokról, mint az éjféli napsütés alatti túrák vagy a tektonikus lemezek közötti búvárkodás. Emellett a térség országai a fenntartható turizmus éllovasainak is számítanak, hiszen fejlett zöld infrastruktúrával, elektromos tömegközlekedéssel és környezetbarát szálláshelyekkel várják az utazókat.
A nyári időszakban különösen elérhetővé válnak azok a vidékek, amelyek a hosszú, zord teleken gyakorlatilag megközelíthetetlenek. Izland északi része, például a Myvatn-tó környéke, vagy éppen Grönland szinte végtelen jégvilága nyáron válik igazán felfedezhetővé. A Spitzbergákon pedig az is előfordulhat, hogy miközben Dél-Európa a hőségtől lángol, a turisták jeget és gleccsereket láthatnak.
A „coolcation” típusú utazások nemcsak a természethez való közelebb kerülést szolgálják, hanem menedéket is nyújtanak az egyre megosztottabb, digitális világ elől.
Természetesen a népszerűség árnyoldalai is megmutatkozhatnak. A skandináv országok a rövidebb nyári szezonjuk miatt érzékenyebbek a hirtelen megnövekedett turistaforgalomra. Reykjavík vagy Bergen nem rendelkezik olyan kiterjedt infrastruktúrával, mint például Róma vagy Barcelona, így a túlzott terhelés hosszú távon kockázatokat jelenthet. Épp ezért egyes országok már most tudatosan irányítják a látogatókat a kevésbé frekventált területek felé, és hosszabb ott-tartózkodásra ösztönöznek.
(Forrás: Euronews, fotók: Getty)
észak | nyár | úti cél | hűvösebb | coolcation | trend
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!