Csodás karibi szigetek, amelyekért ki sem kell tennünk a lábunkat Európából

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

A Karib-térség sok felfedező egyik nagy álma, ahol a hedonizmus, a latinos életmód és a dézsából öntött napsütés találkozik egymással.

A popkultúrát is megannyiszor megihlető közép-amerikai régió még egy földgömbön is hatalmas távolságra terül el az öreg kontinenstől, pedig közben nem is gondolnánk, hogy a karibi szigetek mintegy harmada európai tengeren túli terület, néhány helyre pedig akár egy mezei személyi igazolvánnyal is eljuthatunk. Lássunk most néhány népszerűbb, szemrevalóbb célpontot közöttük.

Kajmán-szigetek

Az Egyesült Királyság tengerentúli területe három szigetből áll, a lakosság zöme ugyanakkor Nagy-Kajmánon él, amely háromszáz kilométerre található Kubától. Legnagyobb városa a huszonnyolcezres Georgetown, amelynek saját nemzetközi repülőtere van, és amely óceánjárókat is előszeretettel fogad.

A Karib-térség egyik legmagasabb életszínvonalú szigetéről beszélünk,

egy igazi offshore-paradicsomról, ahol a pénzügyi szektor mellett a turizmus is virágzik. Így érthető módon többször is felmerült az, hogy a sziget jelentős bevételi forrásai miatt akkor is megállna a lábán, ha függetlenedne az Egyesült Királyságtól. De ez egyelőre még nem történt meg. A sziget első telepesei egyébként Skóciából érkeztek, ma ebből már keveset érzünk, ugyanis angol, kanadai, amerikai, jamaicai és más karibi érkezők igazán színessé tették a szigetvilág lakosságát.

A Kajmán-szigetek látszólag egy sík vidék, valójában viszont

egy tenger alatti hegység, a Kubáig húzódó Cayman Ridge csúcsaiból áll, amelyeket csodás korallszirtek öveznek,

és mindössze pár méterrel emelkednek a tengerszint fölé. Így az itteni látványvilág ízig-vérig hozza nekünk azt, amit a Karibi-térségben a filmekből és az útikönyvekből megszokhattunk.

Szent Márton-sziget

Avagy franciául Saint-Martin, hollandul pedig Sint Maarten. Merthogy a sziget déli része holland külbirtok, az északi pedig Franciaországhoz tartozik.

Mintegy nyolcvanezer ember él itt, Puerto Ricótól úgy háromszáz kilométerre; az összlakosság és az összterület is mondhatni baráti módon van elosztva a két nyugat-európai ország között, amelyek már 1648 óta osztozkodnak a karibi ékszeren.

Érdemes még megemlíteni a sziget északi-nyugati partjainál található Grand Case-t, amely kiváló éttermeiről és beach bárjairól híres,

egyes szakértők szerint ez a kis falu a Karibi-térség egyik legfontosabb gasztronómiai központja.

A Kajmán-szigetekkel ellentétben Szent Mártonnak az északi és déli oldal is igen dombos, látványos hegycsúcsok gazdagítják.

A két térség között pedig egy völgy terül el, ahol a lakosság zöme él. Ha itt járunk, a helyi túraútvonalak révén érdemes felfedeznünk magunknak a pompás erdőket és karibi hegyvilágot is.

Guadeloupe

A francia külbirtok a Kis-Antillákhoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Montserrat és Dominika mellett terül el, keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Karib-tenger mossa partjait.

Guadeloupe öt szigetből áll, a lakossága pedig jelentős: mintegy négyszázezer ember él itt. A helyiek főleg turizmusból, valamint banán- és cukornádtermesztésből élnek, ebből egyenes ágon következik az is, hogy virágzik a rumkultúra. A két nagy sziget városaiban

hangulatos színekkel, illatokkal és ízekkel kecsegtető helyi kereskedők lepik el a helyi piacokat,

amelyek hétvégén és a hétköznapokon egyaránt várják a vásárolni kedvelőket friss portékájukkal.

Guadeloupe-on összesen nyolc repülőtér található,

a Pointe-à-Pitre repülőtér nemzetközi járatokat is fogad, kisgépek pedig Saint-François-ban is leszállhatnak.

A szigetek közötti ugyanakkor nagyon népszerűnek számítanak a menetrend szerinti hajójáratok, amelyekkel Les Saintes, Marie Galante, Îles de la Petite Terre, valamint La Désirade szigetek mindössze egy-két órán belül elérhetőek.

Montserrat

A festői brit szigetet több természeti csapás is sújtotta az elmúlt évtizedekben: 1989-ben a Hugó hurrikán, 1995-ben pedig a Soufriere vulkán miatt kellett újraalkotni a helyi infrastruktúrát és épített örökséget. A kilencvenes években a vulkánkitörések rendszeressé váltak, mígnem 2006-ban összeomlott a vulkán lávakupolája, és egy közel háromcentis hamuréteg szállt rá Old Towne és Olveston településekre.

A helyet hosszú ideig a karibi smaragdszigetként emlegették ír hagyományai, valamint Írországra emlékeztető partvidékei miatt.

Montserrat a kilencvenes évek természeti katasztrófái után ismét zöldben pompázik, az új repülőtér pedig  2005. július 11-én fogadta az első kereskedelmi járatot. Montserrat új fővárosa Little Bay lett, ahol felhúztak egy új kikötőt távol a vulkáni tevékenység ütőzónájától.

A sziget lakói 1998-ban részesültek azokban a jogokban, amelyekkel az Egyesült Királyság állandó lakói rendelkeznek, 2002-ben pedig a karibi lakók teljes jogú brit állampolgárokká váltak.

Curaçao

Hollandia társult állama a venezuelai partok közelében terül el.

A sziklás északi partot erős tengeráramlatok nyúzzák, a déli partnál viszont a víz nyugodt, homokos öblei igazi turistalátványosságok.

A déli parttól található mindössze ötven-száz méterre a híres kék perem, ahol a tengerfenék több mint hatvanméteres mélységbe ér le, és csodás búvárkodási lehetőséget kínál.

A sziget fővárosa Willemstad, amelynek városképét és építészetét a középkori spanyol építészet határozza meg, amely gazdagon keveredik a holland stílussal.

Egyedülálló építészeti egysége miatt a belvárost és a kikötő festői bejáratát az UNSCO világörökséggé nyilvánította.

Nem is csoda, elnézve a sziget székhelyét, a szorosan egymás mellé rendeződő, hangulatos, színes házakat, olyan érzésünk támad, mintha egy holland vagy dán kikötővárosban kalandoznánk.

A KLM légitársaság 2012 óta járatokat indít Amszterdamból Curaçaóra, emellett tisztességes karibi szigetként több kikötővel is büszkélkedik, amelyek magánjachtokat, utasszállító óceánjárókat és teherhajókat is egyaránt fogadnak.

Ez is érdekelhet:

franciaország | hollandia | nagy sztori | tengerentúli terület | Nagy-Britannia | karib térség