A szimplán csak skandinávként emlegetett bútorok az elmúlt években egyszerű formáikkal, letisztult stílusukkal, természetes anyagaikkal alapjaiban formálták át a lakberendezést. Mindebben talán csak az időzítés furcsa, hiszen a stílus gyökerei már lassan évszázadosak.
A sokszor csak a dán dizájn szülőatyjaként emlegetett Finn Juhl nevét a koppenhágai repülőtértől az ENSZ New York-i székházán át számos enteriőr és ennél is több bútor tette halhatatlanná. Finn Juhl munkássága Európától Japánig szerte a világon ismert. Hogy miért épp Japán? Erre is visszatérünk, de előbb megmutatjuk, miért érdemes megjegyeznünk a 20. század egyik legnagyobb dizájnúttörőjének nevét.
Ugyan művészettörténésznek készült, apai nyomásra végül a koppenhágai Royal Academy of Arts építész szakán kötött ki az 1930-as években – éppen akkor, amikor a bútortervezésben is elkezdte megvetni a lábát a modernizmus. Már a tanulmányai alatt komoly lehetőségeket kapott: 1934-ben a neves dán építész, Vilhelm Lauritzen mellett kezdett dolgozni, és rögtön olyan projektekbe csöppent, mint a koppenhágai repülőtér és a dán rádió épületének tervezése.
A munka annyira lekötötte, hogy végül a diplomát sosem szerezte meg. Ennek ellenére kiemelkedő projektek és elismerések kötődnek a nevéhez: 1942-ben az Akadémiai Építészeti Társaság tagjának választották, később pedig az Institute of Design in Chicago vendégprofesszora lett. Az egyik legismertebb munkája az ENSZ New York-i központjában található Gyámsági Tanács termének teljes enteriőrtervezése az 1950-es évek legelején, illetve a saját otthona, ami azóta is a dán dizájn ikonja.
Más modernista úttörőkhöz hasonlóan Juhl is minden munkáját vázlatok rajzolásával kezdte, korábbi minták és előre meghatározott szabályok nélkül, szabadon alkotott. Kortársaival ellentétben azonban ő nem a modernista irányvonalakat követte, sokkal inkább organikus formákra törekedett. A tervezés során mindig az emberi test arányait vette alapul, praktikus konstrukciók helyett minden bútorra úgy tekintett, mint egy szoborra, ami a negyvenes-ötvenes években teljesen újszerű megközelítés volt. Ennek a konvenciókkal szakító, a művészetből ihletet merítő szemléletnek köszönhetően Juhl merész, az egyes elemeket észrevétlenül egymásba olvasztó modern bútorai a mai napig a skandináv dizájn élvonalát jelentik, az egyedi darabok ára ezer euró környékén indul, a komolyabb komódok és ülőbútorok sokszor több tízezer euróért kelnek el.
"A művészet mindig is a fő inspirációs forrásom volt. Elbűvölnek a formák, melyek szembeszállnak a gravitációval és vizuális könnyedséget árasztanak."
Finn Juhl stílusa messziről felismerhető. A finom vonalak, a természetes anyagok és a praktikum vezérelte bútorok között számos ikonikus modell született – többek között az Poet kanapé és a Chieftan szék:
Poet kanapé – 1941
A legendás Poet kanapé először 1941-ben a Koppenhágai Bútorgyártók Egyesületének Kiállításán mutatkozott be. A korábbi Pelican szék továbbfejlesztéseként született kétszemélyes modellt Juhl szokatlanul vékony párnázattal készítette el, mellyel elsősorban a kisebb lakások tulajdonosainak szeretett volna egy funkcionális és kényelmes ülőbútor-alternatívát nyújtani. A Poet név sokkal később, 1959-ben ragadt rá a modellre, amikor egy híres dán karikaturista a kanapé tökéletes mását egy olyan helyként ábrázolta, ahová egy fiatal költő visszavonul, hogy megfejtse az élet értelmét.
Chieftain szék – 1949
A Chieftain szék egyike Juhl igazi mestermunkáinak: 1949-es bemutatása egyben a dán bútortervezés megújulásának időpontja is, mely anyaghasználatát, formavilágát és konstrukcióját tekintve is szakít a tradicionális dán bútortervezéssel és a szigorú funkcionalizmussal. A modell jelentőségét az is igazolja, hogy 2012-ben Dán Design Díjjal tüntették ki.
„Ma a Chieftain szék inspirációként szolgál a bútortervezők új generációja számára, bizonyítékként állva előttük, hogy a minőségre, egyetemességre és a tradíciókkal való szakításra való törekvéssel dizájnerként is utat törhetnek a változás felé” – indokolta a zsűri.
A legenda tovább él
Finn Juhl munkássága a dán Onecollection részeként működő House of Finn Juhlnak köszönhetően ma is tovább él:
számunkra bemerészkedni Finn Juh dizájnvilágába örömteli utazás, ami állandó meglepetésekkel kecsegtet a forma, esztétika és az egyedi dizájn terén.
Egyben ők rendelkeznek a bútorok újragyártásának kizárólagos jogával is, ami a tervező elképzelései alapján, a legmagasabb minőségben valósul meg.
"Amikor újraalkotjuk Finn Juhl egy-egy bútorát, mindig megpróbáljuk kitalálni, mik voltak az eredeti elképzelései. Tanulmányozzuk a rajzokat, és összehasonlítjuk őket az eredeti, Finn Juhl korában készült bútorrészletekkel. Tudjuk, hogy Finn Juhl organikus megközelítése gyakran ütközött az asztalosok elképzeléseivel."
A dizájnernek Európán kívül is bőven akadnak rajongói – a japánoknak például olyannyira gyenge pontja Juhl munkássága, hogy Gifu városában megépítették a dizájner otthonának tökéletes mását, a Hokkaidón élő Oda Noricsugu professzor pedig a világ talán legnagyobb Finn Juhl-magángyűjteményt tudhatja magáénak.
A rajongásban pedig nincs megállás: Hakuba városában nem rég megnyílt az első Finn Juhl dizájnhotel, melyben a dán enteriőr, az organikus helyi termékek, és a vad japán természet keveredik. A kizárólag Juhl-bútorokkal felszerelt hotel hat szobájának mindegyike a mester egyik ikonikus munkájáról kapta a nevét, a székek, asztalok, tálalók és szekrények mellett pedig a falakat szintén az ő rajzai és vázlatai egészítik ki.
Az az érzésünk, hogy Juhl bútorai tökéletesen mutatják meg, mit is jelent az időtálló dizájn.
Ez is érdekelhet:
Ha ő nincs, talán nem is tudnánk, hogy létezik a lovaspóló.
finn juhl | nagy sztori | dizájn | kanapé | dán | dizájner
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!