Földrengésszimulációk segítségével derült fény az épület gyenge szerkezeti pontjaira, a történészek pedig „meglepetésekkel teli” felújítási munkára számítanak.
Kevés város büszkélkedhet olyan sokrétegű történelemmel, mint Isztambul, és ennek a gazdag múltnak meghatározó szimbóluma a Hagia Sophia is. Az épületegyüttes az idők folyamán volt katedrális, mecset, múzeum, majd ismét mecsetként várja a híveket. A közel másvél évezredes építményen most átfogó felújítási munkálatok kezdődtek, ami hatalmas kihívást jelent a szakemberek számra.
Asnu Bilban Yalçın, bizánci művészettörténész a szerint
a felújítási munkálatok legkritikusabb pontja az ikonikus kupola megóvása lesz.
Úgy tudni, a kupola burkolatát elbontják, majd kijavítják vagy szükség esetén kicserélik az egyes elemeket. Egy acélszerkezetet helyeznek fel rá, ami megóvja az épület belső terét és védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Odabent négy oszlop tart majd egy platformot, amelyről hozzáférhetnek a Hagia Sophia híres mozaikjaihoz, míg egy daru segítségével a tetőn, a kupolán és a minareteken is elvégzik a szükséges munkálatokat.
A felújítási munkálatok megkezdése előtt nagy erejű földrengéseket szimuláltak, hogy feltárják az épület gyenge pontjait. A gyakorlat különösen időszerűnek bizonyult, hiszen a közelmúltban egy 6,2-es erősségű rengés rázta meg a térséget. A szakértők ugyanakkor arra számítanak, hogy a munkálatok megkezdése után további, eddig rejtett problémák is napvilágra kerülhetnek.
„Az ember kidolgoz egy tervet, de gyakran teljesen más kihívásokkal szembesül, amikor megnyitja a szerkezetet”
– fogalmazott Yalçın.
A hírek szerint a felújítási munkálatok ideje alatt nem tervezik lezárni az épületet: a Hagia Sophia továbbra is nyitva marad mind az imádkozók, mind a látogatók előtt. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a munkák meddig tartanak, a helyreállítási folyamat akár hosszabb időt is igénybe vehet.
Mint ismert, a Hagia Sophia kilenc évszázadon át a világ legnagyobb katedrálisa volt. Miután II. Mehmed oszmán szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, mecsetté alakíttatta át. Körülbelül hetven évvel ezelőtt múzeummá nyilvánították az épületet, majd 2020 óta ismét mecsetként működik. 2024 elejétől a turistáknak belépőjegyet kell fizetniük. A Hagia Sophia 1985 óta az UNESCO világörökség részét képezi.
(Forrás: TimeOut, fotók: Getty)
felújítás | épület | Isztambul | Hagia Sophia | törökország | ikonikus
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!