Szaúd-Arábiában létezik egy „másik Petra”, egy több mint kétezer éves város emlékekkel teli régészeti lelőhely, a nabateus civilizáció egyik legjelentősebb fennmaradt romvárosa, Hegra maradványai.
Petrához hasonlóan lenyűgöző, mégis sokkal kevesebben ismerik Hegrát, az ősi nabateus város maradványait Szaúd-Arábia északnyugati részén, AlUla régióban. A két helyszínt közötti kapocs adott: míg a mai Jordániában lévő Petra a nabateus királyság fővárosa volt,
Hegra a legnagyobb déli városuk volt, amely az i. e. 1. század és az i. sz. 1. század között élte a virágkorát, mint a számos országot összekötő tömjénút kulcsfontosságú kereskedelmi központja.
Több mint 110, homokkőbe faragott, kiváló állapotban megőrzött sírhely található itt, 94 közülük díszített homlokzattal rendelkezik. A legismertebb a Qasr al-Farid, azaz a magányos kastély:
A nabateus kötötték össze az Arab-félszigetet a Mediterrán térséggel: a sírhelyek építészetén egyiptomi, görög, római és perzsa hatások egyaránt megfigyelhetők, ami a korabeli királyság kozmopolita kultúrájára utal. A nabateusok sivatagi nomádok voltak, akik tömjénnel, fűszerekkel és aromatikus anyagokkal látták el Egyiptomot, Szíriát, a Földközi-tenger térségét és Mezopotámiát.
Az oszlopok, a sas faragványok vagy a timpanonok mutatják a római és görög hatást, továbbá mintegy hétezer nabateus felirat található. A Qasr al-Farid tetején faragott lépcső öt fokán juthat el a lélek a mennyországba – ez a motívum más itteni sírokon is megjelenik.
Templom is található a lelőhelyen, továbbá vízgyűjtő rendszer kutakkal és ciszternával.
Sokáig Hegrát elátkozott helynek tartották, amit földrengések és viharok sújtanak, mivel bálványimádók lakják. Valójában a hanyatlás a római hódítás után kezdődött, mivel lassanként a Vörös-tenger vált a legfontosabb kereskedelmi útvonallá, és ezzel párhuzamosan más városok indultak fejlődésnek.
Hegra sokáig csak a szaúdi turisták előtt volt széles körben ismert, az elmúlt évtizedekben évente mintegy ötezren látogatták meg. Külföldi turisták addig csak speciális engedéllyel léphettek be.
Aztán 2008-ban ez lett Szaúd-Arábia első olyan helyszíne, amelyet az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított, ám az ország csak 2020 végén nyitotta meg a nemzetközi turizmus előtt.
A látogatók buszokkal juthatnak el a sziklavárosba, ahol történetmesélők avatják be őket a rejtélyes királyság titkaiba. A legnagyobb sírépítmény közel huszonkét méter magas, a legrégebbi az i. e. első századból való. A sírok egy részét befejezetlenül hagyták, aminek okát ma sem tudjuk biztosan.
(Fotók: Unsplash)
sivatag | kelet | műemlék | romváros | szaud-arábia | hegra
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
London legismertebb látványosságai, amiket a londoniak még soha nem láttak
5+1 étel-ital, amit felejts el repüléskor
A világ legszebb kastélyai, amelyek falai közt elevenen él a történelem
Ezzel az egyszerű módszerrel jobban aludhatsz a kánikulában
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!