Sváb gyökerek, évszázados családi hagyományok, és folyamatos megújulás kékfrankosra és kadarkára építve. A Heimann név 1758-ban tűnt fel először egy szekszárdi házasságlevélben, azóta a tizedik generáció műveli a szőlőt és készíti a bort, de nem terveznek itt megállni. Ahogy mondják, ez az ő sorsuk. Most egy különleges Márton-napi vacsora és a pince ikonikus csúcsborának, a Barbár 2019-es évjáratának debütálása adta az apropót, hogy leüljünk beszélgetni Heimannékkal Szekszárdon.
“Ágival a hetvenes évek végén ismerkedtünk meg a közgázon, igazi diák szerelem a miénk. Borokkal csak tíz évvel később kezdtünk el foglalkozni, az első fél hektárt 1990-ben vettük át édesapámtól” – meséli Heimann Zoltán.
Azóta a birtok húsz hektárra bővült, folyamatosan, de kis lépésekkel növekedett az évek alatt. Az első saját telepítésekhez a 2000-es évek elején Franciaországból hozattak oltványokat – merlot-t és cabernet franc-t, amik a mai napig a Barbár legfontosabb alkotórészei.
A kezdeti időszakban a szakmai alapokat Zoli jó barátja, a legendás egri borász, Gál Tibor segített letenni, neki, valamint egy francia oltványtermelőnek köszönhető az is, hogy fél-fél hektár baszkföldi tannat és umbriai sagrantino is színesíti a birtokot és a Heimann házasításokat, mind a mai napig.
A jelen viszont a helyi fajtákról, a kadarkáról és a kékfrankosról szól, ami nagyban köszönhető ifjabb Heimann Zoltánnak, Ági és Zoli fiának, aki bejárta a világ híres bortermő vidékeit, hogy tapasztalatot szerezzen és új lendületet, víziót, friss stílust hozzon a borászatba.
Technológiában visszafelé lépkedünk, a cél, hogy a borok a lehető legtermészetesebben készüljenek. Ezért álltunk át teljesen a bio művelésre is - mesélik.
Az építkezés ma már közösen folyik, de a más szemlélettel, más stílusban, organikus szőlőből, betonkádakban erjesztett és érlelt, minimális beavatkozással készített borok Heimann & fiai néven kerülnek palackba.
Miközben folyamatosak a kadarkaklón-kísérletek a birtokon, és támrendszereket, idős tőkéket újítanak fel, vannak biztos pontok a pincénél. Ilyen a Barbár is.
Csúcsbor, csapatmunkával
Ági és Zoli éveken keresztül tervezték, milyen legyen a pince csúcsbora. A cél egyértelmű volt: a legjobb területek legszebb termése kerüljön bele, és ne trendeket kövessen, hanem időtálló, jól érlelhető, összetett, egyedi legyen. Gál Tibor tanácsára a merlot, cabernet franc, tannat házasítást próbáltak ki először, de valami hiányzott. Végül Ági ötlete volt a kékfrankos, ami meghozta az áttörést, a fűszert, az egyéniséget a borba.
A nevet Bartók híres Allegro barbaroja után Zoli adta, és úgy tűnik, a Barbár telitalálat volt. Az évek során a már említett négy fajtával sokat játszottak: míg korábban a merlot volt hangsúlyosabb, most már a cabernet franc a meghatározó.
Közben ifjabb Heimann Zoli hazatérésével a stílus még tovább csiszolódott, a fűszeresség, a nyers erő, az elegancia került előtérbe.
A legújabb, 2019-es évjárat épp ezekben a hetekben jelenik meg a borboltok polcain, és a jelek szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb potenciállal rendelkező Barbárja.
A házasítás közel fele cabernet franc a Porkoláb-völgyből, mellette kékfrankos, merlot és tannat, tőkénként mindössze egy fürt terheléssel, kézzel válogatva és fajtánként feldolgozva. Az egy éves, kis részben újhordós érlelés után még tizennégy hónapot pihent palackban a bemutató előtt. Külön izgalmas, hogy Stuart Pigott, az amerikai JamesSuckling.com vezető szerkesztője 95 pontra értékelte a bort, ami hatalmas elismerés a világ egyik legnevesebb borblogjától.
Egyéniségek birtoka
Ahogy a Porkoláb-völgyben az újonnan szelektált kadarka klónok, a Baranya-völgyben és a Bati keresztnél a kékfrankos, az Iván-völgyben pedig a kadarka és a syrah találták meg a helyüket, úgy Ági és a két Zoli is tökéletesen egészítik ki egymást.
Olyan dinamikával működnek, amitől könnyű megérteni, miért az egyik legszerethetőbb borászat Heimannéké. Miközben Ági pontos, precíz, analitikus és gondoskodó, Zoli vizionárius, a középpont, az összekötő elem bor és ember között. Ehhez ad hozzá egy nagy adag lendületet, emóciót és frissességet ifjabb Zoli.
Miközben hallgatjuk őket, szinte minden mondatból kirajzolódik az egymás iránti tisztelet, még, ha a mindennapok során sok feszültséget is jelent az eltérő stílus és nézőpont.
Miközben rengeteg vitánk van, mi Ágival már szívesebben isszuk Zoli borait – mondja a vacsora közben büszkén Heimann Zoltán.
Ennek is köszönhető, hogy decembertől átadja a stafétát fiának, és rábízza a cég vezetését.
Birtokbisztró, helyi ízekkel
A nyáron nyílt birtokbisztró nem csak egy szükséges adalék Heimannéknál. Szinte minden részletből érződik, hogy ők tényleg szeretnek vendégül látni. A természetes részletek és a rájuk jellemző precizitás egyből barátságossá teszik a helyet, a falon magyar művészek képei váltják egymást, most épp Aknay János Kossuth-díjas magyar festő posztgeometrikus művei.
A bisztróban szeretnénk a helyi ízeket előtérbe helyezni, kell ennek egyfajta vidékiségben, bőségben is tobzódni - mesélik, miközben a borokról és a pince mindennapjairól is sok részletet megtudunk.
De ami a legfontosabb, az a bensőséges légkör, ami a csapaton belül és a vendégekkel szemben is érezhető. A vacsorát a korábban a Standot is megjárt Kopis Egon séffel közösen hangolták a borokhoz, és az amuse bouche-tól a desszertig minden fogás telitalálat.
Ahogy a körítés is, a sok-sok történettel, amit szinte minden alkalommal három szemszögből hallunk, mégis, tökéletesen összefonódik és értelmet nyer.
Ha érdekelnek a Heimann & fiai borai, érdemes körbenézned a Bortársaság honlapján!
(Fotók: Gyana Dániel, Heimann Birtok)
nagy sztori | bor | heimann | barbár | Heimann és fiai | Szekszárd
A Balaton kapuja: Kenese Bay Garden Resort & Conference Hotel
A szenvedély, az árulás és a túlvilág jelenik meg egyetlen, zsigerig ható kortárs darabban a Müpa színpadán

Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!