Amikor a divat rekordgyorsasággal változik, és világmárkák nap mint nap öntik ránk a fast fashion cuccokat, adott a kérdés, hogy vajon létezik-e egyáltalán időtálló viselet? A farmernadrág talán az egyetlen, ami bebetonozta magát a gardróbunkba, na meg az a háromezer éves ruhadarab, ami túlélt minden háborút és katasztrófát, és a rómaiaktól a 21. századi ember ruhatárába jutott. Ma aligha van élő ember a földön, akinek ne lapulna egy hoodie, azaz kapucnis pulóver a szekrényében, miközben szubkultúrák komoly jelentéssel bíró ruhadarabja is lett.
A csuklyás ruhák már az ókori görögök és rómaiak tökéletesen funkcionális, meglehetősen fantáziátlan ruhatárában is megtalálhatók voltak. Aztán jött a sötét középkor, megjelentek az első szerzetesrendek, és a kapucni a szerzetesi köntös elengedhetetlen része lett, titokzatosságot, zárkózottságot, elszigeteltséget sugározva.
De a 17. században például nők is előszeretettel húzták magukra ruhájuk csuklyáját, hogy elrejtőzzenek udvarlóik elől. A legrégebbi ruhadarabnak saját, különös univerzuma alakult ki az idők során, amiben a sötét oldal is képviseli magát: a hóhérok és a kaszás kapucniban ábrázolt alakok, amióta világ a világ.
Meglehetősen hosszú időbe telt, mire a kapucni elnyerte mai formáját, és a földig érő ruhákról a pulóverekre vándorolt. Az első kapucnis pulóvert a Knickerbocker Knitting Company mutatta be az 1930-as években, Champion néven.
Akkor még a csuklya funkciója pusztán annyi volt, hogy a sportolókat melegen tartsa, de hamar elterjedt a munkások körében is, szerte a világon.
A kapucniból végül az 1970-es, 80-as években lett sláger: a hiphopkultúra megvetette a lábát New Yorkban, és a kapucnis felsők hamar a rapperek és punkok alapdarabjává, az utcakultúra részévé váltak.
A ruhadarab hamarosan utcai sportolók alapviselete lett – élen a gördeszkásokkal –, és Norma Kamalinak, valamint a kor híres divattervezőinek hála futótűzként kezdett terjedni. A kapucni leginkább a kényelmével hódított: tökéletes viselet volt az utcai közegben, miközben védte a fejet, és anonimitást is biztosított.
Utóbbi volt az a funkció, ami miatt aztán számos közegben negatív asszociációkat ébreszt a mai napig: a csuklyás pulóver hamar a korabeli hiphopbulikon fosztogató fiatalok, és metrókocsikat, vonatokat kidíszítő graffitisek viselete lett.
De a kapucni sikerén hatalmasat lökött az első, 1976-os Rocky-film is, ahol Stallone-ról szinte le se lehetett imádkozni edzés közben az ikonikus szürke, kapucnis pulóvert.
A kapucnik rövidesen a geekkultúrában, és menő amerikai egyetemeken is megjelentek, sportoló fiatal srácok pedig előszeretettel adták barátnőiknek a laza, kényelmes darabot. A kilencvenes években aztán Tommy Hilfiger, Giorgio Armani és Ralph Lauren kollekcióiban éltek tovább a kapucnik – nem volt megállás.
Mára oda jutott ez az egyszerre rém egyszerű és különleges ruhadarab, hogy nagy hatalmú vezetők is simán felveszik, dacolva az üzleti világ kimondatlan öltözködési szabályaival.
Annak ellenére, hogy a mainstream divat praktikus ruházatot látott a kapucniban, bőven képviselt szélsőségeket is. A kilencvenes években a ruhadarab és a gengszterrap története – olyan együttesek révén, mint a Wu Tang Clannak és a Cypress Hill – szorosan összeforrt a társadalmi kirekesztettséggel, a bűnözéssel, az alvilággal együtt.
Ezért is történt, hogy Ausztráliában például "hoodie free zone"-t, azaz kapucnimentes övezetet hoztak létre, hogy visszaszorítsák az erőszakos bűncselekményeket, de számos középiskolában és szórakozóhelyen is tiltólistára kerültek a csuklyás ruhák.
A kapucnis pulóverekben rengeteg szimbólum és történet van elrejtve, és a pszichológiai aspektusai sem utolsók: fizikai védelmen túl egy igazi, zárt világot hoz létre viselője számára.
Aligha van még egy ruhadarab, ami ennyi funkciót, jelentést, stílust egyesít...
Ez is érdekelhet:
(Fotók: Getty Images, Unsplash)
ruhadarab | gördeszka | rap | ruha | punk | szubkultúra
5 lélegzetelállító túraútvonal Európában, amin egyszer az életben végig kell menni
Manhattan lüktető energiáját mostantól bárki magán viselheti ennek az új kollekciónak köszönhetően

Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!