Szocreál nyaralókkal, krokodilos gumimatraccal, bogárhátúval és vitorlázó ifjúsággal illusztrálja a cikket a CNN, amely szerint idén újra annyi turistánk lehet, mint egykor a kommunizmus alatt.
A napokban jelent meg egy nagy terjedelmű cikk a CNN Travel-en, amely kifejezetten a Balatonnal foglalkozik, és azzal, mit jelentett ez a tó a szocialista éra alatt. A magazin a Balatont "Kommunista riviérának" és a Magyar Hamptonsnak nevezi (ez utóbbi a gazdag New York-iak Long Island-i nyaralóhelye). A cikkben Fortepanról gyűjtött képeken idézik fel az akkori hangulatot, valamint különböző generációs magyarok is nyilatkoznak, milyen volt akkor és milyen lett most a Balaton környéke.
Mesél például egy Bernecebarátin élő, nyugdíjas tanárnő, a kilencvenhárom éves Dudás Mária, aki nagy nosztalgiával emlékszik vissza a kommunista éra alatti balatoni nyaralásokra, ahol csak kétszázötven forintba került két hétre személyenként egy balatoni nyaraló. Elmeséli, hogy háromszor étkeztek az üdülőhely éttermében, az ülésrendet viszont előre meghatározták, nem lehetett akárhova ülni.
Mária unokája, Luca szereti a nagymamája történeteit a régi időkről, hogy néha ők is eljártak táncolni és koncertekre a környéken, valamint nagyon jóban lettek egymással a családok. Viszont úgy véli, hogy mára sokkal több lehetőséget rejt a Balaton környéke:
Siófokra lehet menni, ha nagyon bulizni szeretnénk, techno- és popzenei fesztiválért Zamárdiba, Keszthelyre a Festetics-kastélyba, borkóstolóra a Badacsonyba, levendulaszüretre Tihanyra, Balatonfüredre pedig vitorlázni.
Hozzáteszi, hogy a legtitkosabb hely a Balatonnál a balatonaligai "kommunista klub" volt, a Club Aliga. Az üdülőhely-komplexum 1948-ban vált pártüdülővé, és egészen a rendszerváltásig, 1989-ig zárva volt a közönség előtt. A Club Aligát jelenleg is felújítják, de amint megnyílik, gyönyörű panoráma várja majd a látogatókat Balatonkenesétől Tihanyig.
A cikkben felidézik azokat a magasrangú vendégeket, akik az évtizedek alatt a Balatonhoz látogattak: Brezsnyevtől Hruscsovon át Jurij Gagarinig és Fidel Castróig sok történelemkönyvbe foglalt látogatója volt a tónak, Castro után például egy üdülőt is elneveztek, ez a Villa Castro.
A cikkben továbbá egy budapesti ingatlanbefektető, a hatvannégy éves Szilágyi György is kedves emlékekről mesél az ötvenes és nyolcvanas évek közti balatoni nyaralásokról.
"Állami cégek támogatták ezeket az üdüléseket, általában beton üdülőkomplexumokba mentünk. Az egész meglepően szervezett volt – és minden tele volt németekkel, a németek nagyon szerettek itt nyaralni.
Képzeljék el, ahogy a part tele van régi Wartburgokkal, Ladákkal és Trabantokkal. Néhány szebb Mercedes is feltűnt, persze nyugatnémet családok autói, akik itt találkoztak keletnémet barátaikkal a két világ között.
A parton szinte mindenki azt ette, amit otthonról hozott – a tehetősebbek lángosoztak, főtt kukoricáztak és fagylaltoztak. A háttérben Hungária szólt, te pedig ott ülsz a barátaiddal és a családoddal, és csak élvezed a napfényt. Ne gondolják, hogy hithű kommunista vagyok, de szerintem sokkal jobban szórakoztunk akkoriban, mint most."
Szilágyi fia, a huszonhét éves Péter nem ért egyet apjával, szerinte most sokkal több élet van a tónál, például a Balaton Sound. De számára is kedves gyerekkori emlékek kapcsolódnak a Balatonhoz:
nagy családi nyaralások Balatonőszödön az egyik nagynéninél, ahol mindig reggel hétkor keltek, hogy jó árnyékos helyet foglaljanak a parton, a fák alatt. A gyerekek szórakoztak, a család többi tagja pedig újra találkozott ezeken a nyarakon.
A cikkben ezután még jó páran mesélnek régi emlékeikről, a zsigulis leutazásokról, a balatoni világos sörökről és arról, hogy a szocializmus alatt lényegesen nyugodtabb volt a part, mint most – ezt a változást azonban sokan izgalmasnak találják, és minőséginek a kommunista érához képest.
A szerző végül azt írja, hogy a Balaton a koronavírus miatti limitált utazási lehetőségek miatt újra ugyanolyan vágyott úti cél lehet, mint a vasfüggöny alatt a külföldiek számára, valamint Budapest után a második legfontosabb magyar célpontnak nevezi gasztronómiai és borkulturális szempontból. A szerző a cikk végén azt jósolja, hogy a kommunizmus óta most, a koronavírus miatt lehet először ugyanolyan sok turista Balatonnál, azaz a kommunista riviéránál, mint egykor.
Ez is érdekelhet:
Tíz fantasztikus és kevéssé ismert horvát tengerpart, ahol garantáltan nem nyom össze a naptejfelhőben úszó turistainvázió. Íme!
(Forrás: CNN, fotók: Fortepan)
üdülő | kommunista riviéra | bogárhátú | kommunizmus | trabant | üdülőhely
5 lélegzetelállító túraútvonal Európában, amin egyszer az életben végig kell menni
A szenvedély, az árulás és a túlvilág jelenik meg egyetlen, zsigerig ható kortárs darabban a Müpa színpadán
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!