Bemutatta éves programtervét a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum: idén hangsúlyos szerepet kap a múzeumi élmény befogadása, többek között saját applikáció, a tavalyi női kvóta kiállítás folytatása, az Y generáció megszólítása vagy épp számos múzeumpedagógiai program segíti ebben a látogatókat. A Ludwig évek óta a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására reflektáló gondolat köré szervezi az éves programját, idén – rendhagyó módon – nem egy átfogó kerettéma, hanem az eltérő művészeti gyakorlatok kerülnek a középpontba.
A kortárs művészet megértéséhez fontos, hogy láthatóvá váljanak az alkotásokat létrehozó helyzetek és kapcsolatok. A bemutatott gyakorlatok túllépnek a hagyományos kereteken, összekapcsolják a művészetet a társadalommal, és új kifejezési formákat, közösségi élményeket teremtenek. Miről is van szó?
Többek között készült egy saját applikáció, a My Lumu, amely a kiállított tárgyak melletti qr-kód alapján bemutatja a műveket, akár fel is olvassa nekünk a tudnivalókat (fülhallgató ajánlott).
A múzeumpedagógiai indíttatású Gyakran ismételt kérdések – GYIK/FAQ projekt magát a befogadás folyamatát tematizálja:
alapvető kérdéseket fogalmaz meg a műalkotás, a művészet mibenlétéről, helyéről és szerepéről életünkben. A megosztást és közvetítést változatos módszerek segítségével, játékos formában kívánja támogatni.
Január 23-án nyílik a Női kvóta 02. Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből című válogatás. A kétrészes kiállítás második része a nők által választott műfajokat és témákat járja körbe, illetve a nők művészeti teljesítményét és eredményeit mutatja be az elmúlt fél évszázadban, a múzeumban őrzött munkáikon keresztül.
Március közepétől az Y-profil névre keresztelt tárlaton fiatal alkotók a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményében található munkáival ismerkedhet meg a közönség. A kiállítás az Y generáció, avagy az 1981 és 96 között született millennialok megszólítását célozza, illetve e korosztály alkotóit mutatja be a közönségnek.
Az év egyik fontos kiállítása a Talált terepen – Művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből, amely a legrangosabb francia elismerést elnyert, eltérő kulturális és intézményi környezetben dolgozó művészek változatos alkotói stratégiáit mutatja be a magyarországi nézők számára.
A hagyományoktól eltérően június elejétől látható a fiatal művészeknek meghirdetett Esterházy Art Award díjra jelölt munkáiból rendezett tárlat. A kétévente megrendezett, egyre nagyobb presztízsű esemény arra törekszik, hogy helyzetbe hozzon fiatal alkotókat, és megismertessen ennek a nemzedéknek a művészetképével, műalkotás-definícióival és eltérő gyakorlataival.
Az őszi szezon a Bing Bang. Táguló gyűjteményi horizontok című vadonatúj, a Ludwig Múzeum gyűjteményéből válogatott nagyszabású tárlattal startol, amely a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. Ez az áttekintés az alapítástól napjainkig egyfajta önreflexióként is értelmezhető a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira nézve.
Szintén szeptembertől lesz látható a Világszépe Alapítvány projektje, a Világszép korTárs kapcsolódások. A jubileumi kezdeményezés 25 alkotót és több mint 50 állami gondoskodásban élő fiatalt hozott össze, lehetőséget teremtve emberi és művészeti kapcsolódásokra.
A Golden Repair – Finom Illesztések egy hosszú távú kurátori vállalkozás folytatása, amely a gyógyulás és javítás témakörét tág értelemben vizsgálja, beleértve a társadalmi, ökológiai, valamint testi és lelki folyamatokat. Kiindulópontja a japán kincugi, vagyis a törött kerámiák arannyal történő összeillesztésének művészete, ahol a porított arany, ezüst vagy platina keverék csak kiemeli a tárgy történetében a törést/javítást, nem próbálja meg álcázni. Ezt a töredezettséget értelmezhetjük egyéni testi/lelki, de társadalmi síkon is.
A Vihar előtt. Tajvan a múlt és jövő határán című kiállítás különös hangsúlyt fektet az aktuális tendenciákra és azokra a művekre, amelyek bemutatják Tajvan tudományos és technológiai fejlődését, valamint azt a történelmi és társadalmi-politikai hátteret, amely Tajvan sajátos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát formálta.
Az idei Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjában megrendezendő kiállítás nem építészeti törekvéseket, hanem
az építészeti tudás átadását mutatja be 12 magyar sikertörténeten keresztül.
A projekt az építészeti pályaelhagyás globális jelenségével foglalkozik, és a pozitív történetek mellett egy széleskörű egyetemi hallgatói kutatás eredményét tárja elénk helyzetjelentések formájában. A Nincs itt semmi látnivaló kiállítás – az ironikus címe mellett – egyszerre dokumentálja a múltbeli eredményeket, kritizálja a jelenlegi normákat, és cselekvésre szólítja fel az új építészhallgató-generációkat.
(Fotók: Ludwig Múzeum, a nyitóképen: LL Natalia: Consumer Art 2. (1975))
y generáció | ludwig muzeum | múzeum | kortárs művészet | női kvóta
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!