„Mintha csak felnéznél egy feléd közeledő felhőkarcolóra, amely élve fel akar falni”

Nazaré egy festői szépségű, nemzetközileg is ismert kisváros Portugália nyugati partjainál, amely az idilli tengerparti üdülőhelyek etalonjának is tekinthető.

Hosszan elnyúló homokos tengerpartját számos lelkes kalandor és nagy utazó keresi fel a nyári turistaszezon során. Képzeljük el, amint épp kieresztjük a gőzt a portugál üdülőtelepülésen egy kellemes augusztusi napon. A nap szikrázik a búzavirágkék vízfelszínen, az Atlanti-óceán pedig a Praia do Norte zord partjait simogatja.

A közeli sziklapart tetején álló Forte de São Miguel Arcanjo mellett izgatott turisták gyülekeznek, akik a középkori erőd vörös világítótornya elé állva épp egy közös fotóra készülnek. Igazán felemelő mediterrán pillanatok ezek.

Két hónappal később azonban Nazaré kivetkőzik békés mediterrán ruhájából, és megmutatja nekünk egy másik orcáját. Októbertől márciusig ugyanis beköszönt a szörfszezon, és az erődhöz vezető út és a csodás keleti part újra megtelik tömeggel. Ők viszont már más célból keltek útra a portugál óceánpartra:

szeretnék megtekinteni akció közben a világ legjobb nagyhullámú szörföseit, akik mindent megtesznek azért, hogy meglovagolják a földkerekség talán legvadabb vizeit.

A nazaréiak mindig is tudták, hogy nagy hullámok tombolnak náluk, bár azzal talán nemzedékekkel ezelőtt még nem voltak teljesen tisztában, hogy pontosan mennyire. A viharos téli napokon a helyiek gyakran kisétáltak a világítótoronyhoz, hogy magukba szívják a hullámok erejét. Olyankor az egész környék úgy érezte, mintha remegne a föld, és villámsortűz rázná meg a hegyeket.

Nazaré bő húsz éve még korántsem volt szörfparadicsom. 2008-ban határozott úgy a helyi önkormányzat, hogy a város idegenforgalmi szezonjának meghosszabbítása érdekében próbálják kiaknázni azt a turisztikai potenciált, amely a vidék geológiai anomáliájában rejlik.

A nazaréi hullámok méretét és kiszámíthatatlanságát a kontinens legnagyobb, kétszáz kilométer hosszú és öt kilométer mély tenger alatti kanyonja okozza,

amely a Grand Canyonnál is mélyebb természeti képződmény.

Nazaré évszázadok óta népszerű nyári üdülőhely volt a portugálok körében, azonban amint beköszöntöttek az ősz első napjai, hirtelen szellemvárossá vált. A helyzetet súlyosbította az, hogy idővel a település másik fontos  iparága, a halászat is hanyatlani kezdett.

„Nem az volt a célunk, hogy Nazarét a nagyhullámos szörfösök célpontjává tegyük, csupán szerettünk volna embereket csalogatni a településre a nyári hónapok után is” – magyarázta a helyi testneveléstanár és életmentő, Paulo Salvador.

Majd 2011 novemberében elérkezett az igazi áttörés. A szakma egyik legnagyobb alakja, a hawaii nagyhullámú szörfös, Garrett McNamara elutazott a portugál kisvárosba, és meglovagolt egy közel huszonnégy méteres hullámot, amely akkor világrekordnak számított – onnantól kezdve pedig a szörfvilág figyelme is Nazaréra összpontosult. A hihetetlen teljesítménye miatt Garrett McNamara a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült:

Azóta, hogy a település szörfparadicsommá vált, a tél néha mozgalmasabb, mint a nyári időszak. Külön érdekesség, hogy más közkedvelt szörfbázisokkal ellentétben itt még nem regisztráltak halálesetet.

Pedig a nazaréi hullámoknál vadabbakat elképzelni is nehéz, Nic von Rupp, portugál származású szörfös így írja le őket: „A hawaii jawshoz hasonló hullámok vonzók a szörfösök körében, hiszen remekül meglovagolható, a kockázat pedig minimális. Ez itt viszont más. Ez egy szörnyeteg, egy freak show.

Olyan, mintha felnéznél egy feléd közeledő felhőkarcolóra, amely élve fel akar falni. Itt nincs helye irgalomnak.”

2017-ben a brazil Rodrigo Koxa megdöntötte McNamara rekordját, majd a brazil Maya Gabeira a női világrekordot állította be az egykori portugál halászfaluban. 2020-ban egy tizennyolc éves szörfös, a portugál António Laureano egy harmincméteres hullámszörnnyel birkózott meg, bár az eredményét még nem fogadták el hivatalosan. Ahogyan Paulo Salvador életmentő fogalmaz:

„Amikor a vízben vagy, nem tudod, hogy mi merre van, csak próbálsz túlélni”.

Mivel Nazaré hullámai veszélyesebbek, mint a világ bármelyik más szörfparadicsomában, ezért Von Rupp szerint kiemelten fontos a nagyon szigorú biztonsági óvintézkedések biztosítása és betartása a szörfözés során.

Joana Andrade az egyetlen portugál nő, aki 2013-ban szembeszállt Nazaré hullámaival. Nyolc hónapon át tartott a felkészülése, a fizikai és mentális tréningje többek között vizualizációs és légzéstechnikai gyakorlatokat is tartalmazott.

„A testünket jól fel tudjuk készíteni, azonban az elménk az, amely megment, ha rosszra fordulnak a dolgok.

Amikor a jet-ski vezetője közli velem, hogy ráraklak erre a hullámra, annyi minden kavarog bennem. Hirtelen úgy érzem, nem tudom megcsinálni, képtelen vagyok rá, a félelem és adrenalin együttes erővel dúl bennem. De amikor elengedi a kábelt, a szabadság, a megértés és a béke szimfóniája jár át. És bár minden olyan gyorsan történik, amikor a hullámon vagy, úgy érzed, mintha az egész már egy örökkévalóság óta tartana. Ezekben a másodpercekben megtapasztalod, milyen érzés igazán a jelenben lenni, ami különösen nagy kincs manapság.”

És ha már szörfözés:

(Forrás: BBC Travel)

portugália | szörf | Rodrigo Koxa | nagy sztori | Joana Andrade | António Laureano