Különutas zenekar, amely nem kér a nagy kiadókból? Az ilyen történeteket szeretjük.
A Monsieur Doumani az Ciprusnak, ami Johnny Cash és Bob Dylan volt a pályája elején Amerikának:
visszamennek a gyökerekig, a folk metaszintjéig, és a hagyományokat tiszteletben tartva 2.0-sítják azt.
A különbség annyi, hogy Doumani úr nagyon közel maradt a népzenéhez, így abba a kategóriába került, amibe Cash és Dylan soha, ez pedig a világzene.
Amiben a három ciprusi zenéhez felér az elődökhöz, az a sikeresség. Saját műfajukban hatéves fennállásuk óta komoly eredményeket értek el, annak ellenére, hogy teljesen más utat járnak, mint a mainstreamnek tekinthető világzenei muzsikusok, még kiadójuk sincs, saját maguk jelentetik meg a lemezeiket. Hogy sokkal messzebb tartanának, ha valamelyik nagy amerikai label tolná a szekerüket? Köszönik, nem érdekli őket a lehetőség.
A Monsieur Doumani sikere szinte példátlan a világzenében.
Noha a ciprusi triónak nincs szüksége befolyásos a zeneipar óriásainak támogatására, ügyet sem vet a divathullámokra, mégis tele van vele a sajtó: bemutatkozó albuma, a 2013-as Grippy Grappa megjelenése után „a legjobb újonnan feltűnt zenekar”, a két évvel későbbi Sikoses után pedig „a legjobb európai zenekar” díjára jelölte a rangos Songlines magazin. Az igazi áttörést azonban a 2018-as Angathin eredményezte, mely olyan mérvadó sikerlisták élvonalában töltött három hónapot, mint a Transglobal World Music Chart és a World Music Charts Europe.
Ez pedig azt jelenti, hogy az európai világzenei rádiók 2018 tavaszán a Monsieur Doumani felvételeit sugározták leggyakrabban.
A 2011 óta működő együttes kezdetben feldolgozott népzenét adott elő, de legutóbbi albuma már saját szerzeményeire épül. Angelos Ionas akusztikus gitáron, Antonis Antoniou (a buzukiféle) tzourason, Demetris Yiasemides pedig harsonán játszik – hangszerelésük tehát meglehetősen sajátos. A prímet a tzouras viszi, olyan hangütéssel, amely a városi görög zenékre, főleg a kortárs rembetikóra emlékeztet. Az is jól hallható azonban, hogy a trió tagjai korábban rock- és dzsessz-zenekarokban játszottak. Dalaik így nemcsak frissek, de változatosak is – nem beszélve a megosztott ciprusi társadalom kiélezett politikai és gazdasági helyzetére reflektáló karcosságukról. Ha már egyszer tüskét jelent az Angathin…
Miért is meséljük el mindezt? Azért, mert a Monsieur Doumain december 9-én fellép Budapesten, egészen konkrétan a Müpában. Ha valaki up to date szeretne maradni világzene témában, akkor nem kérdés, hogy ott a helye!
monsieur doumani | koncert | világzene | ciprus | müpa
A tavaszi stílus kulcsa: jól megválasztott ékszerek
A limitált champagne-ritkaság, ami felkavarhatja a piacot és a gyűjtők egyik kedvence lehet
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében
Prágában minden utcasarok egy titkot rejt
Török vagy görög? Meglepően sokan elbuknak ezen a kvízen
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!