Mivel idén már nagyjából felhőtlenül lehet utazni, az emberek dokumentálási kedve is visszatért: csak az Egyesült Királyságban tízmilliárd darab nyaralási fotót lőttek 2021 legforróbb hónapjaiban. A képszerkesztő Pastbook által frissen készített tanulmány szerint ezeknek a képeknek az ötvenkét százaléka a felhőben várja, hogy újranézzék őket. Ez azt jelenti, hogy a nyaralási emlékeink kevesebb mint felét őrizzük csak meg fizikai formában, a többség az eszközeinken marad.
Miért tartják egyre többen a felhőben a nyaralási képeiket?
Mivel napjainkban az Instagram és a Facebook jelenti a nyaralási fotók és az emlékek megosztásának alapvető módját, a fényképek kinyomtatása egyre ritkábbá vált. A modern technológiának köszönhetően manapság annyi képet készíthetünk, amennyit csak akarunk – rég elmúlt az eldobható fényképezőgépek és a korlátozott adatmennyiség időszaka.
A nyomtatás ráadásul idő- és pénzigényes, a 21. századi életstílushoz sokkal inkább passzol, ha csak visszapörgetjük a telefonra lementett képeket, vagy megnyitjuk valamelyik közösségi médiás profilunkat.
Arról nem beszélve, hogy a fotók nyomtatásának környezetre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, sőt: ahogyan haladunk a fenntarthatóság korszaka felé, a nyomtatás már egyáltalán nem tűnik ésszerűnek a posztolással szemben.
A lájkok megváltoztatják az emlékeinkhez köthető érzéseinket?
A lájkok formájában érkező megerősítés a modern értékrendünk része lett, ez pedig még inkább megmagyarázza a nyomtatott fotóktól való eltávolodást.
A Yorki Egyetem szociológusai által végzett kutatás szerint a posztokra kapott kedvelések száma ténylegesen befolyásolja, hogyan idézünk fel bizonyos emlékeket. A tanulmányban vizsgált résztvevők visszajelzést adtak arról, hogy a kedvelések hiánya mennyire befolyásolja a hangulatukat egy olyan, számukra fontos és kedves élményről, amiről a közösségi médiában posztoltak. "Ha csak három lájkot kaptam rá, akkor nem úgy tűnik, hogy az egy fantasztikus nap lett volna. Ez negatívan érint, amikor felidézem az emlékeimet" – mondta egyikük.
Mindez a digitális korunk egyik legkárosabb árnyoldalának mondható. Különösen a fiatalabb generáció tagjaira igaz, hiszen a közösségi média a mindennapi életük alapvetése.
Szóval, ki kellene nyomtatnunk a nyaralási fotóinkat ahelyett, hogy posztolnánk?
Daniel Scheijen, a Pastbook egyik vezetője szerint a kinyomtatott képek jelentős értéket képviselnek. "Az elmúlt évben, amikor a távolságtartással, elszigetelődéssel és bezárkózással szembesültünk, a közösségimédia-fiókjainkat elárasztották a kovászos kenyerekről, maszkokról és távolságtartós sétákról készült felvételek. Idén a nyári vakáció kiemelkedő pillanatait örökítettük meg, vagyis mindannyiunknak lett digitális fotóalbuma az igazi nyárról. A képek kinyomtatásával viszont örökre megőrizhető emlékeket alkothatunk, hiszen a digitális tartalmak technikai hibák, hackelés vagy tárolási problémák miatt magukban hordozzák az elvesztés kockázatát."
Scheijen szerint tehát itt az ideje újra felfedezni a kezünkben fogható fotó mára már nosztalgikussá váló érzését – szemben azzal a nyomással, mely szerint csak az online térbe kitett emlékek válnak elfogadottá.
Egyre több helyen futunk bele abba a kifejezésbe, hogy Insta-kompatibilis. Nagyon nem kell fejet vakarni, hogy megfejtsük a jelentését, az viszont egyszerűen hátborzongató, hogy ez alapján készítenek rangsorokat. Szükség van rájuk? Tényleg használjuk az Instát, ha utazási helyszíneket keresünk? Hagyjuk meg magunknak a kevésbé direkt és erőszakos felfedezési élményt, vagy kajtassunk a menő listák után?
(Forrás: EuroNews, fotók: Getty Images, Pixabay, Unsplash)
online | közösségi média | instagram | facebook | nagy sztori | képek
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!