Kevés olyan hátborzongató hely van a földön, mint a türkmenisztáni Pokol Kapujaként ismert óriási, lángoló kráter, amelynek létrejöttét a puszta véletlennek köszönheti.
A turisztikai látványossággá vált, beomlott földgázmező körülbelül ötven éve ég. A keletkezéséről keveset tudni, az egyik elmélet szerint egy szovjet földgázkitermelő cég dolgozott a területen, amikor a földgázmező 1971-ben beomlott. A gáz szökni kezdett, de úgy vélték, ha meggyújtják, az pár nap alatt elég. Nos, nem így történt, hiszen a mai napig is ég. Emellett azonban számos érdekesség övezi - ezeket gyűjtöttük össze.
Több kísérlet is történt a kráter eloltására
A kráter ötven éve ég, ez idő alatt pedig többször is próbálkoztak azzal, hogy eloltsák. Ezek a kísérletek nem jártak sikerrel, ugyanis nem világos, hogyan lehet megvalósítani. A kráter lezárásakor nemcsak a felcsapó lángokkal kell megküzdeni, hanem a rengeteg és folyamatosan szivárgó gázzal is.
Atombomba lehet az egyetlen módja a kráter bezárásának
A tudósok számos megoldással próbálkoztak már a lángok elfojtására, azonban például a kráter földdel való feltöltése nem akadályozná meg a metán kiszabadulását, de egy erős robbanás igen.
Egy föld alatti robbanás elszívná a tüzet tápláló oxigént, és bedöntené azokat a nyílásokat, ahol a metán a föld mélyéből feltör.
Az 1960-as években Üzbegisztánban három évig égett egy gázkút, amelyet szovjet mérnökök egy atombomba felrobbantásával oltottak el. Az atomfegyverek hosszútávon felbecsülhetetlen károkat okozhatnak, úgyhogy elég kevés az esélye annak, hogy ehhez a megoldáshoz folyamodjanak.
A világon egyetlen ember van, aki belépet a Pokol Kapuján
2013-ban George Kourounis, a National Gaographic expediciójának keretében leereszkedett, hogy talajmintákat gyűjtsön. Az egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy új lángok csapnak fel ott, ahol beleásott a talajba. Ahhoz, hogy biztonságosan bejusson a kráterbe, speciális felszerelésre volt szüksége, a pokoljárás során mászóhevedert és tűzálló ruházatot viselt.
Van élet a lángokban
A National Geographic expedíció azt is felfedezte, hogy a kráter barátságtalan körülményei között szokatlan életformák virágoznak.
Ezek a mikroorganizmusok jól alkalmazkodtak a kráterben való élethez, azaz a magas hőmérséklethez és az alacsony tápanyagtartalomhoz, ellentétben a legtöbb földi élettel, amely a mérsékelt égövi és tápláló ökoszisztémákat részesíti előnyben.
A Pokol Kapuja a Föld egyik legforróbb helye
Nem meglepő, hogy a kráter rendkívül meleg, azt azonban már kevesen tudják, hogy sokkal melegebb, mint bármi más a természetben. A folyamatosan égő tüzek hatszor melegebbé teszik ezt a gödröt, mint a Földön valaha mért legmelegebb levegőhőmérséklet.
Éjszaka a pókok öngyilkosok lesznek a lángokban
A kráter melege éjszakánként mágnesként vonzza a pókokat, ezzel azonban saját magukat pusztítják el. A hátborzongató jelenség tudományos magyarázata az, hogy a pókokat a lángok izzása csábítja az egyébként sötét sivatagi tájon.
A Föld egyik legfurcsább kempingje
A Pokol Kapuját körülvevő kanyonban sátortábor áll. Az oda utazók arról számoltak be, hogy naplementét követően a hőmérséklet annyira lecsökken, hogy a legfőbb céljuk az, hogy melegen tartsák magukat. A kráterből azonban perzselő szél csap fel, így a látogatók csak távolabb tudnak megpihenni.
A zord körülmények és a túlvilági környezet a gázkrátert az egyik legkülönlegesebb kempinghellyé teszi.
Turisztikai látványosság minden más nélkül
Kétségtelen, hogy a kráter valóban különleges hely, azonban évente viszonylag kevés turista keresi fel. A környéken nincs semmilyen turisztikai szolgáltatás, csak több kilométernyi sivatag, ráadásul a látogatók elmaradásának oka az is, hogy Türkmenisztán a világ második legelszigeteltebb országa, ahol a külföldi turisták csak regisztrált idegenvezetővel hagyhatják el a fővárost. Az országba való belépés nehézségei miatt Türkmenisztán évente csak körülbelül tízezer külföldi látogatót fogad.
Halálos gáz táplálja a lángokat a kráter belsejében
Amikor a gödör először beomlott, a lángok még nem égtek. A kutatók azonban villámgyorsan rájöttek, hogy a kráterből metángáz szökik. A mérnökök azt jósolták, hogy ha meggyújtják a gázt, csupán néhány napig fog égni a tűz, utána elalszik. Azt azonban akkor még nem tudták, hogy
a föld mélyében sokkal, de sokkal több található belőle, mintsem, hogy pár nap alatt, vagy akár egy fél évszázad alatt is elégjen.
A Pokol Kapuja aranybányához vezethet
Nos, nem szó szerint, de gazdasági értelemben véve mindenképpen, hiszen a kráter alatt hatalmas metántartalék található, amelyet ki lehetne nyerni a földgáztermeléshez. Arra azonban eddig nem sikerült rájönni, hogy miként lehetne ezt megvalósítani.
(Forrás: The Travel, fotók: Getty)
pokol kapuja | türkmenisztán | kráter | nagy sztori
A tavaszi stílus kulcsa: jól megválasztott ékszerek
A limitált champagne-ritkaság, ami felkavarhatja a piacot és a gyűjtők egyik kedvence lehet
Sose felejtsd otthon, ha utazol: ez a zsebtolmács lehet a legjobb barátod egy idegen országban
Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében
Ha eddig azt hitted, hogy Zágráb a legnagyobb horvát város, akkor tévedtél
Komoly korlátozásokat vezethetnek be a magyarok kedvelt kirándulóhelyén
Itt a tavasz, a Roadster legújabb lapszáma pedig diadalmas dübörgéssel robog be az életünkbe! A hagyományoknak megfelelően kalandok sora követi egymást a magazin színes, szélesvásznú lapjain, tele inspiráló történetekkel és még inspirálóbb karakterekkel. Mit találhatunk a 220 oldalas magazinban? Elutazunk Varsóba és Szicíliába, találkozunk a szupersztárokat fotózó Agata Serge-zsel, a gyönyörű izraeli színésznővel, Efrat Dorral, megnézzük, hogyan tiszteleg egy párizsi galéria egy magyar belsőépítész előtt, kipróbáljuk, milyen az új Mercedes és Omoda, megmutatunk négy új és lenyűgöző hotelt, végigjárjuk a Dolomitokat egy Audi A6-tal, belekóstolunk Dubai legjobb éttermeibe, és találkozunk a zseniális divattervezővel, Abodi Dórával is. És ahogy mondani szokás, ez még messze nem minden, a magazin még ezeken kívül is rengeteg színes kalandot tartogat!
Különleges csomagajánlatok itt!