Fényművészet a Hold utcából – Megnyitott a hatalmas sikerű budapesti kiállítás folytatása

Az új tárlat, ha lehet, még magasabbra teszi a lécet azzal, hogy ezúttal a fényművészet nemzetközi mezőnyéből is válogatva mutatja be ennek a rendkívül népszerű kortárs művészeti trendnek a legizgalmasabb képviselőit és látványos alkotásaikat.

Szeptember 14-én megnyitott a  budapesti Light Art Museum új kiállítása, a hatalmas közönségsikert arató és a frissen alapított intézmény látványos bemutatkozását jelentő nyitótárlat méltó folytatása.

Az egyik legalapvetőbb természeti állandó a fény vákuumközegbeli terjedésének sebessége, amelynek mértéke bármiféle bizonytalanság nélkül pontosan mérhető, és abszolút értéknek tekinthető.

Ennek a fizikai állandónak a különleges jelentőségét (amellett, hogy ekkora sebességgel terjednek a gravitációs és az elektromágneses hullámok) az adja, hogy a relativitáselmélet szerint ez az abszolút korlátja a természetben elérhető sebességeknek: két fizikai objektum egymáshoz viszonyított sebessége sohasem haladhatja meg a fény sebességét.

Ezt az abszolút tilalmat több fizikus is próbálta már megkerülni a féreglyukaktól a téridő irányított összegyűréséig tartó különböző elméleti felvetésekkel, melyek valamelyike – ki tudja – egyszer talán valóban lehetővé teszi a fénynél gyorsabb (szuperlumináris) utazást.

Mivel az emberi észlelés sebessége jóval a fény sebessége alatt van, kérdés, hogy vajon mit változtatna a világról alkotott képünkön, ha az emberi percepció a fény vákuumbeli sebességénél gyorsabb viszonyrendszerekben is lehetséges lenne. Milyennek látnánk a világot egy szuperluminális pozícióból?

A Superluminal című kiállítás arra tesz kísérletet, hogy teret engedjen olyan kérdésfelvetéseknek, melyek nyitottak arra, hogy ellépjenek a csak egyfajta igazságot elfogadó értelmezésektől és az emberközpontú megközelítésektől egy olyan irányba, amely sok egyéb mellett magát a fényt mint fizikai jelenséget is képes másfajta megvilágításba helyezni.

A nemzetközi válogatásban szereplő közel negyven alkotó műveinek központi eleme a fény, azonban mind túl is lépnek annak fizikában használatos definícióján, mely szerint a fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.

A művek által felvetett különböző témák pedig – a szupernóváktól a fekete lyukakig, a mesterséges természettől a párhuzamos univerzumokig, a programozott neuronhálózatoktól a sugárzó üvegtárgyakig vagy a kristály szerkezetébe záródott sarki fénytől a retinán létrejövő fénykoreográfiáig – új lehetséges nézőpontokat keresnek a láthatóság tartományain belül vagy azokon is túl.

A fény kettős természete (részecske- és hullámtermészet) mellett a kiállításban szereplő művek tartalmi horizontján megjelennek az elektromágneses spektrum nem látható tartományai is: a radioaktív sugárzás, az analóg és a digitális kép- és hangsugárzás, a kozmikus frekvenciák, valamint a természetben is felfedezhető ún. nagyon alacsony frekvenciák. Megszűnik a hierarchia a tudományos, a spekulatív és a metafizikai megközelítések között. Teret kapnak az ellentmondások, a paradoxonok, a végpontok közötti átmenetek és az olyan, kritikus megközelítések, melyek az ember természethez fűződő viszonyát vizsgálják: a fotoszintézistől a szintetikus napfényen és a fényszennyezés környezeti hatásain át az áruvá tett és kizsákmányolt napfényig.

A kiállítás művészettörténeti előképek és a legjelentősebb magyar származású művészek, Moholy-Nagy László, Kepes György, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer és Vera Molnar eredeti, illetve hitelesen rekonstruált művein keresztül történeti összefüggésekbe ágyazva igyekszik bemutatni a kortárs fényművészet legjelentősebb hazai és nemzetközi alkotóinak utóbbi években készült vagy kifejezetten erre az alkalomra létrehozott fényobjektjeit, installációit, interaktív és immerzív fény-/térkonstrukcióit.

A Hold utcai piac totális fekete dobozzá alakított kiállítótereiben a közönség találkozhat majd az immerzív vetített terek nemzetközi szinten legjelentősebb alkotócsoportjai közül olyan stúdiók munkáival, mint a londoni Zünc Studio, a New York-i Nohlab, az olasz fuse* vagy a szintén olasz NONE Collective. Több látványos installációval szerepel a világ legjelentősebb kortárs múzeumainak állandó kiállítója, a New Yorkban élő, litván születésű Žilvinas Kempinas, és először lesz látható Budapesten a holland tudományos-művészeti színtér legsikeresebb fiatal tehetségének, Philip Vermeulennek egy brutális hatású kinetikus installációja. A nemzetközi kortárs múzeumok és kiállítóhelyek rendszeres meghívottjai közül mások mellett szerepel még a kiállításon a külföldön élő Csákány István és Csörgő Attila, a horvát Goran Petercol, az orosz származású Vadim Fishkin vagy a fiatal francia Justine Emard.

Kiállító művészek:

Csákány István, Csörgő Attila, Disnovation.org, Justine Emard, Vadim Fishkin, fuse*, Ahmet Said Kaplan, Žilvinas Kempinas, Kepes György, Kútvölgyi-Szabó Áron, MAOTIK, Svätopluk Mikyta, Moholy-Nagy László, Vera Molnar, Nohlab, NONE Collective, Ősz Gábor, Goran Petercol, Olivier Ratsi, RaumZeitPiraten, Sébastien Robert, Sárgany (Barta Bence & Borsos János), Nicolas Schöffer, Szauder Dávid Ariel, Szekeres Agnus & Tesch Katalin, Szécsényi-Nagy Loránd, Sztojánovits Andrea, Gabey Tjon a Tham, Várnai Gyula, Victor Vasarely, Philip Vermeulen, Kit Webster, Zünc Studio.

A kiállítás 2024. május 20-ig látható.

(Fotók: Bíró Dávid/Light Art Museum Budapest)

fény | program | light art museum | budapest | ajánló | térlat