Egy hét alatt megtanulta a tervező, hogyan kell a taplóból bőrt készíteni, íme, az eredmény.
Mari Koppanen finn bútor- és divattervező egy Románia-szerte elterjedt kézműves technikát tanult ki, ebből pedig két bútordarab, egy kerek és egy hosszúkás zsámoly született.
A felhasznált anyag nem más, mint a Fomes fomentarius nevű gomba, magyarul bükkfatapló, amely lombos erdők elhalt vagy legyengült fatörzsein, leginkább bükkön él. A gomba szivacsos belsejéből némi munkával velúrhoz hasonló anyag alkotható, a technikát az erdélyi kézművesek az 1840-es évek óta használják alpesi stílusú kalapok és egyéb kiegészítők készítésére.
Az eljárás első lépésében egy éles sarló segítségével eltávolítják a gomba kérges külső rétegét, majd formára vágják a puha belső részt. Ezt óvatosan nyújtják és apró, körkörös mozdulatokkal lapítják, majd a szárítás következik. "Könnyűnek tűnik, de sok gyakorlást és tudást igényel" – mondja róla Koppanen hozzátéve, hogy «a koruk, színük és formájuk alapján azt is tudni kell, hogy melyik gombát válassza az ember».
A tervező négy éve kezdte el tanulni a módszert egy korondi családtól, akikkel egy hetet töltött. "Szakértőktől kaptam a képzést, de még legalább tíz évre van szükségem, hogy tökéletesítsem az eljárást" – mondta.
A Fomes bútorcsaládon, mely a gombáról kapta a nevét, mindenesetre nincs nyoma tökéletlenségnek.
A formájukban és anyagukban is kellemesen puha zsámolyok teteje gyapjúból, lába pedig nyírfából készült, ez utóbbit borítják a melegbarna taplólapok.
Koppanen többek között ezzel a kortárs újragondolással őrizné meg a kihalófélben lévő mesterséget – a bútorokon kívül táskát és mellényt is alkotott már taplóból –, ugyanakkor szeretné bevezetni a köztudatba is az anyagot, mint az állati bőr természetes és környezetbarát helyettesítőjét.
A gombát egyébként gyújtósként is lehet használni, azt pedig, hogy milyen régóta készítenek belőle ruhákat és kiegészítőket, mi sem bizonyítja jobban, minthogy maradványait még Ötzin, az ősemberen is megtalálták, akiknek múmiája az Alpokban került elő a jég alól.
Egy-egy bútordarab olykor sokkal több, mint pusztán tárgy. Ezt bizonyítja annak a szegedi műhelynek a története is, ahol bútorok, szakmák és életek születnek újjá, vagy az a koppenhágai kávézó, ahol padlódeszka-maradékok nyertek új funkciót.
(Forrás és képek: dezeen.com, Pixabay, marikoppanen.com)
kiegészítők | hagyomány | gomba | bútor | románia | erdély
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!