A tiranai piramis 1988-ban nyílt meg, benne az Albániában negyven évig diktátorként uralkodó Enver Hodzsának szentelt múzeummal. Élete ebben a formában nem tartott sokáig, ugyanis az intézményt 1991-ben bezárták.
Az épületben ezután rádióállomás, majd éjszakai klub, konferenciahelyszín is működött, a koszovói háború idején pedig NATO bázis kapott helyet benne, mielőtt romhalmazzá vált volna.
Most a holland MVRDV építésziroda az IRI Architecture-rel együttműködve felújította és kulturális központtá alakította a betonépítményt.
Az egyik legfontosabb változtatás az volt, hogy lépcsőket építettek a tetőhöz, hogy a helyiek szimbolikusan is megmászhassák a komplexumot.
Mint Winy Maas, az MVRDV egyik alapítója elmondta, szem előtt tartották, hogy ez volt a kommunista állam legdrágább épülete, és amikor megvalósult, az elnyomott albán lakosság szegénységben élt.
Az átalakítás során eltávolítottak minden, a diktatúrát dicsőítő szimbólumot, néhány eredeti részletet ugyanakkor megtartottak, hogy a látogatók is tisztában legyenek az épület sötét múltjával.
A fiatalok korábban gyakran csúszdáztak a húsz méter magas építmény oldalán, a tető egy darabját meghagyták erre a funkcióra. A lépcsők között üvegezett bejáratot és tetőablakokat helyeztek el.
A romszerűséget akarták hangsúlyozni azzal, hogy a piramist megnyitották a környező park felé, és színes dobozokat „szórtak el“ az építmény tetején, belsejében és körülötte.
"Az egykor gúnyosan Enver Hodzsa mauzóleumnak nevezett, átalakított piramis mára az emberek emlékműve lett, és azon képességük szimbóluma, hogy képesek legyőzni és túlélni a diktátorokat" - mondja Maas.
A 11 835 négyzetméteres belső térben, az üveg oculus alatt halomban álló dobozokban találunk kávézókat, stúdiókat, műhelyeket és start-up-irodákat.
A helyiségek felét a TUMO Tirana nonprofit oktatási intézmény kapta, ahol 12-18 éves fiatalok iskolán kívül tanulhatnak olyan rohamosan fejlődő területekről, mint például a szoftverek, a robotika és az animáció.
Szintén az MVRDV nevéhez fűződik Amszterdam talán legzavarbaejtőbb épülete, de ez a Szöulba terevezett, teljesen ablaktalan épület sem nevezhető éppen szokványosnak.
(Forrás: Dezeen, képek: Ossip van Duivenbode/Dezeen)
emlékmű | tirana | piramis | újjáépítés | mvrdv | albánia
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!