Virágzik a nemzetközi túlturizmus, miután a különböző tiltások, adók és büntetések csak korlátozott sikereket értek el – írja a The New York Times. Ráadásul a helyzet az idén csak tovább romlik majd az előrejelzések szerint.
Dubrovnik és Ibiza korlátozásokat vezetett be a tengerjáró hajókra; Csehország, Franciaország és Görögország szabályozni kezdte a rövid távú lakáskiadást; sok olasz város belépési díjakat és szigorúbb szabályokat vezetett be. Csakhogy ezek az erőfeszítések alig-alig hoznak változást, miközben csökkentik a bevételeket és a munkahelyek iránti igényt.
A túlturizmus diadalmenete tehát nem áll meg, 2025-re 12,4 százalékos emelkedés várható a nemzetközi utazások 2019-es szintjéhez képest.
A jelenséget a New York Times járta körül, és arra jutott, hogy az iparági szakértőknek új perspektívákat kell kidolgozniuk. A problémák egymásra rétegződnek, vagyis amit a túl nagy tömeg okoz, kölcsönhatásban áll a felmelegedés hatásaival, az emelkedő tengerszinttel, a gyakrabban szélsőséges időjárással, a biológiai sokféleség csökkenésével.
Nincs univerzális megoldás
A túlturizmus egy úti cél-specifikus probléma, tehát nincs egyetlen, mindenki számára üdvözítő megoldás. Ahhoz, hogy a bevételekről – illetve magáról a turizmusról – se mondjanak le teljesen, és a helyiek érdekeit is figyelembe vegyék, együtt kell működnie a hatóságoknak, a civil szervezeteknek, a helyi aktivistáknak és üzleti csoportoknak, mert csak együtt állíthatják helyre a „látogató–lakos harmóniát”.
A szerző az egyik megoldást a rövid távú bérleti díjak bojkottálásában látja: a kisebb kereslet kisebb kínálathoz vezet, így a lakásokat „visszakaphatják” a helyi lakosok. Másfelől – ismeri el –, ez bevételkiesést okoz a bérbeadóknak, ami ismét csak hat a közösségre. De valamilyen megoldás kell, mert a Business Insider szerint Görögország legzsúfoltabb részein szabályos lázadás van az élhetetlen, szemetes utcákat maguk után hagyó turistákból.
A kulcs az egyensúlyi pont, ahol a turizmus káros hatásai még nem haladják meg a vele járó előnyöket.
Spanyolország azt fontolgatja, hogy extrém, százszázalékos adót vet ki az EU-n kívüli ingatlanbefektetőkre. Tavaly októberben Madridban tízezrek tüntettek a túlturizmus és a rövid távú lakáskiadások katasztrofális hatása ellen, a „lakhatás jog, nem üzlet” feliratú táblákat lengetve. Ugyanakkor a spanyol gazdaság jelenlegi jó teljesítményét részben éppen a turizmusnak köszönheti.
(Források: New York Times, Business Insider, fotók: GettyImages)
turizmus | new york | utazás | barcelona | túlturizmus
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!