Isztambul nemcsak a bazárok pazar kínálatáról, a fűszerek illatáról és Európa és Ázsia találkozásáról szól, hanem arról a láthatatlan világról is, amely a macskaköves utcák alatt rejtőzik.
Február elején egy gyors, de átfogó túra keretében megjártuk Isztambult és Törökország negyedik legnagyobb városát, Bursát. Az utóbbi városból a kebab szülőhelyén tett látogatásunkat külön is kiemeltük, de ugyanezt megérdemli Isztambul és annak föld alatti csodája, a Yerebatan Ciszterna is.
Az isztambuliak az „Elsüllyedt Palotának” is nevezik a helyet, ahol hirtelen megszűnik a város zaja, és egy különleges éteri–meditatív atmoszféra veszi át a helyét.
A ciszternát a 6. században (532-ben) építtette I. Jusztiniánusz bizánci császár, hogy biztosítsa a Nagy Palota vízellátását. A méretei ma is tiszteletet parancsolóak:
a 140 méter hosszú és 70 méter széles csarnokot összesen 336, egyenként kilenc méter magas márványoszlop tartja.
Vélhetően korábbi épületek, köztük egy pogány templom anyagait használták fel az építésénél, erre utal két oszlop, amely az ókori görög szörnyeteg, Medusza fején nyugszik.
Feltételezések szerint a szabálytalan elhelyezésük (az egyik fejjel lefelé, a másik oldalra billentve áll) kompromisszum: így megőrizték, de ki is gúnyolták a görög ábrázolást. Ugyanakkor az oszlopfőkön több más, korabeli faragványt is megörökítenek.
A monumentális, több mint nyolcvanezer köbméter víz tárolására képes ciszterna nem csupán egy funkcionális építmény volt, hanem a bizánci hatalom demonstrációja is.
Ma viszont – 1987 szeptembere óta – népszerű turistalátványosság már csak azért is, mert a Hagia Szophia tőszomszédjaként előkelő helye van a városszövetben.
Ugyanakkor azért, hogy a víztározót látványosabbá tegyék, kortárs alkotásokat is elhelyeznek benne, szerenécsre jó ízléssel: a kis szobrok még különlegesebbé teszik a hely hangulatát.
Ugyanakkor a kortárs alkotások nemcsak hidat képeznek az 1500 éves múlt és a jelen közt, de élőbbé is teszik a helyszínt, már csak azért is, mert folyamatosan cserélődnek.
A drámai ciszterna magától értetődő filmes díszlet: szerepelt itt Tom Hanks is az Inferno fináléjában (2016), Sean Connery pedig itt evezett át az 1963-as James Bond-epizódban, az Oroszországból szeretettel egyik jelenetében.
Bámilyen ismert is, a Yerebatan mégis különleges szerepet tölt be Isztambulban: hangulatával, elhelyezkedésével, titokzatos részleteivel szinte a város tudatalattija.
A város ősi víztározóinak legnagyobbika mindennap 9-22 óráig látogatható, 18.30-ig 1950, 19.30-tól 3000 török líráért (14 ezer, illetve 22 ezer forint).
(Fotók: Roadster)
úti cél | látnivaló | építészet | Yerebatan | turizmus | sean connery
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
72 óra Szicíliában
Kvíz: Meg tudod mondani, hogy a Balaton északi vagy déli partján fekszik ez a település?
Egyetlen rossz mozdulat, és máris megsértetted a helyieket – Ezekre figyelj oda utazás közben
London legismertebb látványosságai, amiket a londoniak még soha nem láttak
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!