Csattog, kockákba törik, aztán megmozdul a jég a világ legmélyebb taván. A Bajkál-tónál leginkább éjszakánként produkál megkapó dolgokat a természet, amikor békés nyugalom árad a tiszta égbolton pihenő csillagokból. Kaszás Gergő három társával együtt elutazott Szibériába megörökíteni a páratlan jelenséget, és legnagyobb örömünkre meg is osztotta velünk a képeit.
Gergő hobbiból járja és fotózza az általa legszebbnek tartott vidékeket. Az utazásnál és a tájképeknél jobban csak a csillagok uralta éjjeli égboltot szereti.
Akár a legvacogtatóbb éjszakai hidegben is képes az objektívvel babrálni, hogy elkapjon néhány festői égi pillanatot.
Mostanság a fotósdiplomáját csinálja, amihez belépett egy hasonló őrülteket foglalkoztató fotográfus klubba, majd hirtelen ötlettől vezérelve négyen összeálltak, hogy saját szervezésben elutazzanak a fagyos szibériai pokolba.
– "A Bajkál-tó környékén állomásoztunk Szibéria déli részén. Elsősorban a másfél méter vastag jég miatt mentünk, ez jelentette a fő témát. Rengeteg arcával ismerkedtünk meg a tónak: érkezésünk előtt például két napig egyfolytában havazott, ezért semmit sem láttunk belőle. Olyan volt, mintha az Alföldön sétálnánk. Aztán a mínuszokkal együtt megérkeztek a szelek is, utóbbi gyorsan lefújta a porhót a tó felszínéről, így nagyjából három éjszakán át fotózhattuk a tükörjeget” – mondja Gergő, aki nyolc és fél napot töltött el kis csapatával a Föld legmélyebb tavánál, ahol semmiféle fényszennyezés nincs az égen.
Ahogyan arra számítani lehetett, vérfagyasztó hideg várta az expedíció résztvevőit, bár egy hétköznapi ember nem feltétlenül érzi a különbséget a mínusz tizenöt és a mínusz húsz fok között.
Gergőék legdurvább éjszakáján mínusz huszonhatig mászott le a hőmérő, de a biztonság kedvéért egyszer ennél egy picivel "melegebb" éjjel nyakukba kaptak egy 80 km/h sebességű jeges fuvallatot is, hogy a hőérzetük nagyjából mínusz negyvennél álljon meg.
Hiába készült fel háromrétegű ruhával és dupla kesztyűvel, a szél ellen ebben a formában nem nagyon lehet védekezni.
Az egyik ilyen éjszaka annyira nem érezte a lábát a bokájától lefelé, hogy életet kellett lehelni bele.
Aki tehát hasonló kalandra vállalkozna, fel kell készülnie a legszélsőségesebb időjárási körülményekre, és az sem árt, ha pötyög valamit oroszul, vagy legalább tudja használni az internetes szótárat. Gergő tapasztalatai szerint ugyanis vendéglátóik nem beszélnek angolul, nemhogy a szállodában, még a reptéren sem.
A sofőrükkel – merthogy megfelelő helyismeretű vezetővel engednek csak rá a tó jegére, l’art pour l’art vagánykodni rajta nem lehet – és Google Translate-tel kommunikáltak.
– "Akadtak éles helyzetek, amikor negyven-ötven centis repedésekhez értünk. Egyszer csak azt vettük észre, hogy a fiatalember tolatni kezdett. Haladt hátrafelé vagy száz métert, aztán padlógázt nyomott az UAZ-nak, végül átugrattunk a jégtöréseken…”
Persze az összes nehézséggel együtt megérte a túra, hiszen egy magyarországi hosszúságú tavon állva olyan világ tárult eléjük, amelyet filmeken, festményeken, vagy még azokon sem láthatnak mindennap.
– "Szinte egész nap fotóztunk, de a legtöbb hidegrázós élmény a hőmérséklet ingadozása miatti hangrobajok okán az éjszakákhoz köthető. Szó szerint csattogott, kockákba tört, aztán megmozdult alattunk a jég a hatalmas tavon. Az egészet ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy hangfalat tartottak volna két centire a fülemhez, hogy azon keresztül halljam, amint felrobban egy gránát."
Gergő ekkor érezte az ember helyét úgy igazán a világban, és értette meg, hogy itt az történik, amit a tó akar.
jég | bajkál tó | hó | fotók | szibéria | oroszország
A szemüveg, amiben önmagad lehetsz
Sportfotózás mobillal? Ezzel a Leica-kamerás Xiaomi-telefonnal bámulatos képeket lehet lőni
A világ legszebb kastélyai, amelyek falai közt elevenen él a történelem
Ezzel az egyszerű módszerrel jobban aludhatsz a kánikulában
A világ egyik „legelszigeteltebb” városa, ahol tilos meghalni
Kvíz: mennyi Budapest létezik a világon?
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!