Februárban még izgatottan készültem a New York-i utamra, ami a közismert tilalmak miatt nem jött össze. Akkor nem sejthettem, hogy felborul az életem, és bő két hónap múlva egy gondosan megtervezett nagybevásárlás jelenti a hét fő eseményét, vagy hogy videochaten köszönök be egy születésnapi buliba, amire a tortát futár viszi ki az ünnepeltnek.
Rengeteg dolog hiányzik a megszokott mindennapokból. Nehéz közülük egyet is kiemelni, de ha muszáj valamit megjelölni, az a sport lenne. Nemcsak a szabadlevegős mozgás, a baráti focimeccsek és a közösségi élmény, hanem a tévés közvetítések, a szurkolás, és az izgalmak elmaradása is fájó.
Ott tartok, hogy már egy felvételről leadott 2016-os lengyel–portugálnak is tudok örülni.
Akadnak azért pozitív hozadékai is az önkéntes otthonmaradásnak, például máris változás állt be a mobilozási szokásaimban: nem simogatom annyit a telefonom képernyőjét. Hét évet követően ismét papírra írom össze a bevásárolni valót, és sorban álláskor sem veszem elő az okoseszközt. Sokkal higiénikusabb lettem, odakint nem nyúlok semmihez kesztyű nélkül – bár ez odáig fajult, hogy már ellenségként tekintek a társasházunk ajtajának kilincsére és a lift nyomógombjaira.
Örömteli újdonságként egy órával később csörömpöl csak az ébresztő, tehát reggelente tovább lehet aludni. A készülődésre fordított idő redukálódik, az így kapott ajándékperceknek hála ráérek lassabban kortyolgatni a kávét,
délután pedig szélsebesen hazaérek a munkából, hiszen a konyhában kialakított munkaállomást elhagyva öt lépés és három másodperc után már elnyúlhatok a kanapén.
Az étkezési szokásaink átalakultak, a második otthonunk kissé furcsa módon a konyha lett. Kisebb adagokat főzünk (jobban mondva én csak az elfogyasztásban jeleskedem), és inkább kevesebbet, de többfélét készítünk, mert a megváltozott rotáció miatt gyakrabban ismétlődnek a kedvencek – ellenben van idő kísérletezgetni! Eddig az ételrendelésünk nagyjából kimerült az alkalmankénti bulipizzában, mostanában viszont gyakrabban lessük a kedvelt éttermeink kínálatát. A tapasztalatok pozitívak: az ételszállító futárok kedvesek és pontosak, sőt, előfordul, hogy a vártnál hamarabb csöngetnek. A borravaló mellett mosolyt is kapnak mindig. Mindenkinek jólesik.
Amikor beszerzőkörútra indulunk, szinte ismerősként üdvözölnek a hentesnél meg a kisboltban; a sokadik kézfertőtlenítő-vásárlás után mosolyogva köszöntenek a pénztárnál, pedig olykor bizonyos embertársaink feszült reakcióit látva a másik oldalnak nagyobb szüksége lenne a figyelmességre ezekben a napokban. A bevásárlás-egyeztetések közelebb hoznak egymáshoz az idős szomszéddal is: eddig például fogalmam sem volt róla, hogy van unokája, de most már azt is tudom, hogy a tinédzser lány néha kevesebbet eszik, mint a kutya.
Apropó négylábú kedvencek: nekünk ugyan (még) nincs, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne valaki a háztartásban, aki ne örülne az álllandó jellegű home office-nak. Ez pedig a mosógép, merthogy kevesebbet kell dolgoznia, ráadásul elég a házi ruhákra koncentrálnia.
Vélhetően az ingek sem elégedetlenkednek, amiért immáron negyedik hete fizetett szabadságon pihennek a szekrényben.
Igyekszem tehát valamennyire derűlátó lenni a négy fal uralta szikrázó tavaszban, és nem azon búslakodni, hogy mennyi mindentől fosztott meg a járvány. Viszont nem szeretnék bő egy hónap múlva is hasonló összegzést írni a mögöttünk hagyott harminc napról.
Hátha nem is kell.
Ez is érdekelhet:
Rendkívül fontos, hogy igyekezzünk megértéssel, empátiával és türelemmel fordulni a másik felé, még akkor is, ha ezt nehéznek érezzük.
(Fotók: Getty Images)
elmélkedés | pozitívumnok | otthon | bezártság | jegyzet | nagy sztori
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!