Azt mondják, ne féljünk. A rémület helyett a tényekre támaszkodjunk. A félelem és a bizonytalanságérzet között ellenben vékonynak tűnik a határvonal.
Hónapok óta készülünk a barátnőmmel a "világ fővárosába." 2018 tavaszán jártunk ott először, és annyira megérintett minket, annyira imádtuk, hogy elhatároztuk, egyszer mindenképp visszamegyünk. Tavaly októberben aztán egy hirtelen jött ajánlatra gondolkodás nélkül lecsaptunk, és le is foglaltuk a repülőjegyeket, amelyek március közepére szólnak.
Most itt ülünk a kanapén, és azon agyalunk, mit tegyünk. Néhány héttel ezelőtt még szóba sem került a visszatáncolás gondolata, képzeletben már egy hűvös márciusi reggelen a Central Parkban kocogtunk, egy brooklyni deliben frissen készült szendvicset majszoltunk, a Bryant Park cirógató napsütésében kávézgattunk, egy manhattani rooftop bar teraszán koktéloztunk, és mindenekelőtt, egyik gyerekkori álmomat valóra váltva NBA-meccsen szurkoltunk a Madison Square Gardenben.
A koronavírus azonban, úgy tűnik, átírja a lelkiismeretesen összeállított forgatókönyvet.
Barátokat, családtagokat, kollégákat, New Yorkban élő ismerősöket kérdeztünk arról, mit tennének a helyünkben. A nem reprezentatív felmérés döntetlen körüli végeredményt hozott: a válaszadók fele úgy véli, jelenleg az otthonmaradás tűnik bölcs döntésnek, a másik fele pedig határozottan kijelentette, szó nélkül utazna.
Ha kizárólag a tényeket nézzük, utóbbiaknak van igazuk. Jelen állás szerint nincs érvényben semmiféle korlátozás Budapestre és New Yorkra, azaz elvileg bátran nekivághatunk – Londonon keresztül – az impulzív metropolisznak. A hangsúly viszont a "jelen állás szerint"-en van. Merthogy senki sem tudja megmondani, mi lesz holnap, mi lesz jövő hét szerdán, milyen intézkedéseket vezetnek be a brit főváros repterén, vagy a vírus által még (?) relatíve elkerült New Yorkban.
Ez a fajta bizonytalanság és kiszámíthatatlanság pedig egy gondosan megtervezett utazás legnagyobb ellensége.
Nem mi irányítjuk a dolgokat, ki vagyunk szolgáltatva a világ másik végén egy idegen ország bármikor bevethető intézkedéseinek, rajtunk kívülálló okok irányíthatják a sorsunkat.
Lehet, hogy túlgondoljuk, de lelki szemeink előtt folyamatosan jelennek meg filmeken látott rémképek arról, hogy az egészségügyi és biztonsági szigorítások miatt valamilyen oknál fogva New Yorkban vagy Londonban ragadunk. Ez nyilván a legrosszabb szcenárió, a kevésbé szörnyű esetén csak bezárnak éttermeket, bárokat, és múzeumokat, zártkapus lesz a kosárlabda-mérkőzés, vagyis ott vagyunk abban a fantasztikus városban, de nem tudjuk élvezni. Arról nem beszélve, hogy folyton lesnénk a híreket arról, mi történik odahaza, hogyan változik percről percre az európai helyzet.
Még bő egy hetünk van az indulásig. Egyikünk sem szakember, és egyikünk sem lát a jövőbe. Nem tudjuk megmondani, mi vár ránk odaát. Lehet, hogy az égvilágon semmi nem történik, és két hét múlva azon búslakodunk a kanapén, miért nem mentünk el, miért voltunk túlzottan óvatosak. Holott jelen pillanatban az óvatosság tűnik jó választásnak.
Még úgy is, hogy valósággal belesajdul a szívünk.
Mindent összevetve arra jutottunk, most inkább itthon maradunk, és elmegyünk majd valamikor ősszel. Állítólag New York úgyis akkor a legszebb.
Ez is érdekelhet:
Sok fotós oldal foglalkozott már Eric Van Nynatten képeivel, most mi is elcsíptük pár mondatra, és összeválogatta nekünk a kedvenc telefonnal lőtt New York-i fotóit.
(Fotók: Unsplash)
koronavírus | vélemény | utazás | new york | repülőtér | döntés
Otthonos minimalizmus, avagy egy stílusos családi ház Szombathelyen
5 lélegzetelállító túraútvonal Európában, amin egyszer az életben végig kell menni
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!