Mindig szívesen megyünk a századforduló pezsgő kávéházi hangulatát idéző Párisi Udvarba, legyen szó „csak” egy kávéról, vagy egy champagne-ról, de mostantól már abban az esetben is szóba jöhet Budapest építészetileg egyik leglenyűgözőbb épülete, amennyiben klasszikus, házias, magyaros fogásokra kívánunk rá.
Persze a díszes majolika csempékkel, muránói üvegmozaikokkal és a pompás luxfer-prizma kristálykupolával díszített Párisi Passage-ban akkor is legalább grófnak vagy hercegnőnek érezzük magunkat, ha egy szelet szilvalekváros kenyeret tesznek elénk,
de a Lutz Lajos-vezette konyha ennél azért fajsúlyosabb tételekkel, letisztult tálalással és gondosan összeválogatott menüsorral megy neki a tavasznak.
A több mint harminc éves szakmai tudással rendelkező executive chef és csapata nagy odafigyeléssel állította össze az új étlapot, amire épülve az étterem arculatot nem, csak irányt váltott.
A következő szezon tematikáját elsősorban ikonikus magyar fogásokra húzza fel, többek között ropogós kacsacombra, Budapest módra készült bélszínre, almás rétesre és az igazi diós palacsintára.
A bemutatkozó sajtóvacsorán Lutz Lajos elárulta, hogy a lehető legtöbb alapanyagot hazai termelőktől szerzik be: a balatoni sajt és túró, a mangalica és a tanyasi csirke, valamint minden itthon elérhető zöldség magyar tájakról érkezik. A pékáru is a Párisi Passage konyhájában készül.
Az irányváltás tehát tulajdonképpen visszatérést jelent a tradíciókhoz, de mivel 2023-at írunk, az újrafelfedezett hazai klasszikusokat szépen modernizálták, és a hagyma-, fokhagyma-, paprika-domináns magyar konyha testes és fűszeres fogásain valamelyest tompítottak azért, hogy egy háromfogásos menü elfogyasztása után se puffogva induljon haza a vendég. És tényleg így történt, mert mind a pörköltszaftos teljföllel diszkréten megöntözött, finom, friss és könnyed palacsintatésztába tekert, csirkehúsos Hortobágyi, mind a meglepetésre rizsfelfújttal (plusz folyami rákkal és kucsmagombával) érkező, de azzal remekül együttműködő kárpáti fogas filé könnyű falatként szaladt le.
A marinált lilahagymával, fokhagymakompóttal tálalt, zsírban sütött klasszikus libamáj házi kovászos kenyérrel csak azért fogyott lassan, hogy tovább kitartson, míg a nehezebb ételek közé közé sorolt bélszínt a Lutz-féle Budapest mód – a szalonnát elfelejtve – egyszerű lecsóval és krumplival lazította.
A desszertek közül a légiesen könnyű túrókrémet és a nyárízű sárgabarackot rejtő, roppanós tésztájú Rákóczi túros egyéb meglepetéseket is okozott (spolier most direkt nincs), akárcsak a szintén vékonytésztás, töltelékkel rendesen megpakolt, csokoládészószban fürdetett igazi diós palacsinta is, ami bármilyen miliőben királyi édességnek számít, hát még itt, a kristálykupola alatt.
klasszikus | párisi udvar | nagy sztori | hazai | fogások | magyar
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!