Egy folyamatos vitákat kiváltó fogásról állítják ezt.
A carbonaráról van szó, amelynek feltaláláshoz a jelek szerint az amerikaiaknak is van kevéske közük.
Pontosabban, nagyon is sok.
Az egész vita a Financial Times cikkével kezdődött, amely Alberto Grandiról, a Pármai Egyetem gasztronómia-professzoráról szólt, aki megkérdőjelezi bizonyos olasz ételek eredettörténetét.
– Az olasz konyha valójában inkább amerikai, mint olasz – kezdte mindjárt egy húsbavágó állítással, majd az Egyesült Államokba irányuló olasz kivándorlást említette meghatározó tényezőként. Grandi megjegyezte, hogy az első „kizárólag pizzát kínáló” pizzéria 1911-ben New Yorkban nyílt meg, nem pedig Nápolyban.
Bármennyire is nehéz lehet az olaszoknak lenyelni, a Financial Times idézte Luca Cesari ételtörténészt is, akinek a kutatásai alapján a pasta alla carbonara „egy Olaszországban született amerikai étel” volt a második világháború idején.
Sok történész elfogadja, hogy az ikonikus receptet Renato Gualandi séf 1944-ben alkotta meg, amikor a brit és az amerikai hadsereg tagjainak főzött.
Az ételhez az amerikaiaknál rendelkezésre álló „mesés szalonnát, nagyon jó tejszínt, némi sajtot és tojássárgáját” használt fel. – Az olasz zsenialitás és az amerikai erőforrások kombinációja volt – mondta Eleonora Cozzella, a The Perfect Carbonara: Origins and Evolutions of a Cult Dish című könyv szerzője a BBC-nek.
A carbonara első ismert receptje a Vittles and vice: An extraordinary guide to what's cooking on Chicago's Near North Side című könyvben jelent meg 1952-ben, és nem bukkant fel egyetlen olasz médiumban sem egészen 1954-ig, amikor is a La Cucina magazinban olvasható volt a recept.
Olaszországban okozott némi szemöldök-összeráncolást a sztori, a Colderetti néven ismert gazdaszövetség szerint a Grandihoz hasonló megjegyzések elbagatellizálják az ország étkezési hagyományait, a Financial Times cikkében leírtak pedig alapesetben mosolyra fakasztanák az olaszokat, ha nem rejtegetne aggasztó gazdasági és foglalkoztatási következményeket.
– Nem értem, miért támadnak ennyien, hiszen én nem az olasz ételek vagy termékek minőségét kérdőjelezem meg, hanem történelmileg rekonstruálom és filológiailag helyesbítem ezeknek az ételeknek a történetét – mondta Grandi a La Repubblicának. – A tanulmányaimban rávilágítottam, hogy számos készítmény az elmúlt ötven-hatvan év történelméből, valamint az atlanti kultúrával történt fúzióból származtatható.
Míg néhány olasz kérdőre vonta Grandit a közösségi médiában, mások csak viccből tettek felháborító állításokat. „A bivalymozzarellát pedig Buffalo Bill találta fel” – írta például valaki a Twitteren.
Az idők folyamán az olaszok számos kimondatlan szabályt hoztak, amelyek egy része az étkezési idővel, az éttermi etikettel és a kávézási szokásokkal kapcsolatos. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat, amikkel érdemes tisztában lennünk.
(Forrás: Food and Wine, fotók: Getty Images)
történet | carbonara | amerikai | olasz | vita | eredet
A Balaton kapuja: Kenese Bay Garden Resort & Conference Hotel
Otthonos minimalizmus, avagy egy stílusos családi ház Szombathelyen
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!